Macibocs - Az ovis, aki te vagy
Ha szeretitek a Janó és Janka-történeteket, de kicsit már hosszabbakra vágytok, Bodó Béla réges-régi Brumi sorozatát, de egy kicsit korszerűbb kivitelben, Vackort, a pisze kölyökmackót, de rímes szöveghez korlátozott még a türelmetek, akkor imádni fogjátok Macibocs kalandjait. Olvassatok tovább, és ismerjétek meg Macibocs történetét.
A hétköznapok meséi, mint a fent említett Janó és Janka is, megerősítik a gyerekeket abban, mi hogyan folyik a világukban. A főszereplővel könnyű azonosulni, sőt jólesik. Megtörténnek vele dolgok, a kisgyerek pedig örömmel veszi észre, hogy nahát, vele is majdnem pont így történt a minap.
Egy másik fejezetben pedig olyan eseményekkel találkozik, amik vele még nem történtek meg, és kicsit izgul is, milyen lesz az a nap. Az első nap az óvodában, az első ovis kirándulás. Megnyugtató végigvenni az eseményeket valaki mással, nyugtázni, hogy ez a dolgok rendje.
A dolgok rendje a kerete ennek a mesekönyvnek: az évszakok, a napirend, a biztonság. Az első fejezetben a medvecsalád felébred téli álmából, az utolsóban téli álomra hajtják fejüket. A kettő között ébred a természet, indul az óvodás élet, zajlanak a nyári élmények, szüreti bálon tetőzik az ősz… Az élet ritmusát évszakonként egy-egy dallamos vers színesíti.
A pároldalas fejezetek szövege szép próza. Egy Janó és Jankánál hosszabbak, és ugyanúgy „csak“ történnek bennük a dolgok. Jó az eseményekkel együtt haladni. Nincsenek nagy tanulságok, és nem is kellenek. Gyakran visszaköszön a Brumi Mackóvárosban vagy a Brumi az iskolában kellemes világa, de korszerűbb, mai gyerekekre hangolt módon. Míg Bodó idejében még teljesen elfogadott – sőt, szinte kötelező – volt címkézni a gyerekeket (az egyik megátalkodottan rossz, de önvizsgálat után jó útra tér, a másik bőgőmasina, a harmadik stréber), ezzel Kiss Ottónál nem találkozunk. Ez a kiszámíthatóság, jóleső rend, természetes ritmus világa.
Macibocs focizik, gyümölcsöt szed, frizbizik, játszik. Kerékpártúrára indul a családjával, farsangra készülődik, vagy téli készletet gyűjtöget. Szerethető és megélhető, jólesik az ő élete felől rálátni a magunkéra. 
Szalma Edit illusztrációjaKiss Ottó költő, író egyaránt ír felnőtteknek és gyerekeknek. Gyerekversből saját bevallása szerint kétfélét ír: hagyományos, ritmusos-rímeset és svéd gyerekvers típusút. Utóbbira talán a pár éve megjelent A bátyám öccse c. verseskötet a legszebb példa, amelyben egy tizenegyéves fiú meséli a kapcsolatát a tizenöt éves bátyjával. Minden vers egy fejezet a testvérkapcsolat-regényben, érzékeny, intim részletekkel, és kamaszvesébe látó humorral.
Most a Macibocsban a másik, a magyar gyerekköltészet hagyományaira építő szép csengésű, míves rímes-dallamos versek szerepelnek. Nagyszerűen illeszkednek a mesékhez, játékosak és szépek, emelik a hangulatot – és szinte várják a megzenésítést.
Három-ötéveseknek ajánljuk ezt az elragadó mesekönyvet.
Itt szerezd be!
