„Van annál jobb, mint elheverni egy puha, színes babzsákban, és olvasni?”
Megérkezett a Pagony legújabb sorozata kezdő olvasóink számára! Ráadásul rögtön két kötettel indul. „Ha a pár mondatos mesék már túl könnyűek, de egy regény még nehéz, vesd bele magad egy kényelmes babzsákba, és olvasd el ezt a Babzsák Könyvet!” - így szól a sorozat szlogenje. Kovács Esztert, a Pagony Kiadó főszerkesztőjét kérdeztük a Babzsák Könyvekről. Olvasd el a vele készült interjúnkat!
Beszéljünk kicsit az elnevezéséről, igazán hívogató lett a Babzsák Könyvek sorozatcím. Miért pont egy babzsák lett a szimbóluma ennek a kisgyerekeknek szóló könyvsorozatnak?
Általában nagyon sokat szokott a szerkesztőség a sorozatelnevezéseken gondolkodni és vitázni (ugyanez igaz a könyvcímekre is – nem véletlenül, ez tényleg nagyon fontos) – a Babzsák esetében viszont nem volt vita. Valószínűleg azért, mert mindnyájunkban rögtön ugyanazok az érzetek jelentek meg – van annál jobb, mint elheverni egy puha, színes babzsákban, és olvasni? Kisgyerekként különösen – a babzsák nem igazi szék vagy fotel, hanem bizonyos értelemben játék is –, ezért éreztük tulajdonképpen azonnal úgy, hogy ez az a név, amit keresünk.
A Babzsák Könyvek hátoldalán kétféle életkori meghatározás is szerepel. Egy az önálló olvasásra, egy pedig akkor, ha még a szülővel összebújva, felolvasva kerül a gyerek elé a mese. Ez azért is szuper, mert így azokhoz a gyerekekhez is eljutnak ezek a történetek, akik még nem olvasnak önállóan. Szerinted másképp hat a szöveg egy gyerekre, ha felolvassák, vagy ha önmagának olvassa el?
Olvasási szempontból nagyon nehéz a 6–9 éves életkor – ilyenkor van az, hogy technikailag még nem, vagy nem elég jól tudnak olvasni a gyerekek, de intellektuálisan és érzelmileg már nagyon komoly könyveket be tudnak fogadni. A Babzsák Könyveknél úgy gondoltuk, ez kicsit a kettő keveréke (természetesen bármilyen egyéb könyvvel meg lehet ezt tennünk). Mindenesetre ezek nem nehéz (sőt, könnyű!) olvasmányok, a szó minden értelmében, tehát nyugodtan felolvashatók akár 5-6 éveseknek is. Ugyanakkor azt reméljük, hogy egyedül olvasva nem fogják unni a 7-9 évesek sem.
Szerezd meg a sorozat köteteit itt!
A Babzsák Könyvek a kezdő olvasóknak szólnak. Azoknak a gyerekek, akik már nem betűzgetnek, de még egy regényt hosszú lenne elolvasniuk. Milyen tapasztalatok alapján döntöttetek úgy, hogy ennek a korosztálynak önálló sorozatot indítotok?
A Pagony „olvasóvá nevelés” programjában igyekszünk minden korosztálynak megfelelő olvasmányt kínálni. Biztos sokan ismerik a Most én olvasok, a Zseblámpás és az Abszolút sorozatokat. Visszafelé haladva, az Abszolút Könyvek szerintem felnőtt olvasók számára is élvezhető, komoly regények, akár háromszáz oldalasok is lehetnek – ezekhez tehát tényleg tudni és szeretni kell olvasni. Eddig 9–12 éveseknek ajánlottuk ezt a sorozatot, de mostanában inkább azt mondjuk, hogy 9+ vagy 10+, és nem írunk felső határt, mert tényleg nem gondoljuk azt, hogy egy 14 éves kinőtt volna az Abszolút Könyvekből.
Ezt a sorozatot megelőzi a Zseblámpás Könyvek, amit mi a 7-9 éveseknek szánunk, az Abszolúthoz képest rövidebb – de valójában nem rövid – történetek, viszont nagyon nagy betűkkel vannak szedve, nagy sortávval, tehát ami a Zseblámpásban 240 oldal, az Abszolútban 120 lenne. A regények kiválasztásánál nagyon igyekszünk arra figyelni, hogy könnyed, nem megterhelő olvasmányok legyenek, ezért is viszonylag sok közöttük a kaland- vagy detektív történet.
A Zseblámpás alatt eddig a Most én olvasok helyezkedett el, 5 különböző olvasási szinttel – és igazából ebbe nyúltunk bele. A Most én olvasok harmadik-negyedik szintje, amely szigorúan 48 oldalas volt, és a Zseblámpás Könyvek között túl nagy volt az ugrás. A Babzsák Könyveknél nem vagyunk nagyon szigorúak, nem mondjuk ki, hogy ez csak 64 oldalas lehet – valahol 64 és 120 között fog ezeknek a könyveknek a terjedelme mozogni, tehát mindenképp sokkal rövidebbek lesznek, mint a Zseblámpások, a Most én olvasok felső szintjeihez képest viszont talán hosszabbak, de mindenképpen „lazábbak”. A lényeg az, hogy olyan könyvek lesznek, amilyeneket egy nem olyan rég olvasó gyerek már el tud olvasni egyedül, de ha mégsem, akkor szívesen segít benne neki valaki a családból, akár a nagyobb testvér is, mert a történetek és a szereplők viszont iskolás korúak.
Tedd a kosaradba a sorozat kötetetit itt!
Miben speciálisak ezek a könyvek? Milyen a jó kezdő olvasós mesekönyv? Vagyis mitől lesz igazán babzsákos egy Babzsák Könyv? 
Csilla Janka – A. N. Kang illusztrációjaA legfontosabb azt a kettősséget kielégíteni, hogy hogyan lehet egyszerűen, röviden, kevés szóval elmondani egy történetet, ami valóban ennek a korosztálynak szól. Olyan történetet, ami nem bugyuta, de mégis egyszerű, és ezzel az egyszerűségével mégis jól el tud mesélni egy történetet. A 6-7-8 éves gyerekeket nagyon sok minden érdekli, okosak, szeretik a humort, az izgalmat, de szeretik még a meséket is – szerintem ez egy nagyon hálás korosztály, akik, ha ebben az életkorban jó olvasmányokat kapnak, talán örökre olvasók maradnak.
A jól megírt történethez természetesen nagyon fontos a jó, komolyan vett illusztráció, hiszen a történet nem csak szavak által mesélődik el, hanem képekkel is – tehát nemcsak a verbális, de a vizuális kultúra elsajátításának is fontos állomása lehet ez a sorozat. Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy – reményeink szerint – sokat játszunk majd a tipográfiával is, egyrészt az olvasási folyamatot ezzel is segítjük, másrészt tényleg laza, szép, vagány könyveket szeretnénk létrehozni, olyanokat, amilyeneket a gyerekek tényleg el akarnak olvasni, amikre tényleg kíváncsiak.
Ismerd meg a sorozatot ebből a cikkünkből!
Mit tapasztaltok, ennek a korosztálynak mennyire fontos még az illusztráció? Vagy ha másképp kérdezem: milyen a nekik készült jó illusztráció? 
A világ legjobb iskolája – Ina Hattenhauer illusztrációjaSzerintem nincs olyan, hogy egy korosztálynak még kell illusztráció – sajnos valóban az a szokás, hogy minél nagyobbak lesznek a gyerekek, annál kevésbé illusztráltak a könyvek (ez a Pagonynál sincs másképp, noha épp ezért és ezzel szembe menve igyekszünk a kamaszoknak-fiatal felnőtteknek szóló könyveinket nagyon gyakran illusztráltatni, egyfelől az antológiákat – a Szívlapátot és társait –, másfelől csináltunk már többször kifejezetten képeskönyvet is kamaszoknak, legutóbb Balássy Fanni Bocs, hogy élek című könyvét Korbuly Ági rajzaival). Visszatérve az eredeti kérdésre, az illusztráció természetesen nem feltétlenül azért van, hogy segítsen megérteni az írott szöveget – az illusztráció egy másik kommunikációs csatorna, amit sokszor kifejezetten nehéz dekódolni és megérteni! És most már tényleg a kérdésre válaszolva: ezeknél az olvasni tanulós könyveknél viszont tényleg sokszor segítő funkciója is van a rajzoknak, tehát a művészi illusztrációknak nem kifejezetten ez a sorozat a fő terepe, hanem sokkal inkább a képeskönyvek. Ezeknél a könyveknél a rajz tényleg támogat, segít, tagol, megtöri a szöveget. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ezek ne lennének nagyon jó, vicces, vagány rajzok, sőt! Ráadásul – és ez is a koncepció része – a Babzsák Könyvekben mindig színesek a rajzok szemben a Zseblámpás fekete-fehér illusztrációival.
Egyszerre két kötettel is startol a sorozat: Csilla Janka Elena K. Arnold szerzőtől, valamint a Saskia Hula és Ila Hattenhauer szerzőpárostól A világ legjobb iskolája. Mikor egy ilyen fontos könyvsorozat indul útnak, nem mindegy, melyek azok a könyvek, amik képviselik a kezdetekben a Babzsák Könyveket. Milyen szempontok szerint választottátok ki ezt a két kötetet? 
A világ legjobb iskolája – Ina Hattenhauer illusztrációjaAzt mondanám, A világ legjobb iskolája című könyv az igazi prototípus, ilyesmire gondoltunk, amikor a Babzsákot terveztük. A Csilla Janka inkább a Babzsák alsó korosztálya, ha lehet ilyet mondani, tehát az tényleg nagyon könnyű olvasmány, sok-sok kép és kevés szöveg – annál nagyobb lehet majd a sikerélmény! A világ legjobb iskolája azonban tényleg olyan, ami mondjuk a Babzsák „középkorosztálya” – aki már kinőtt a Most én olvasokból, de sok neki egy Zseblámpás.
Csilla Janka – Mi volt előbb: a tyúk vagy a barátság? – tedd a kosaradba!
A világ legjobb iskolája – rendeld meg most!
Egy kis kiadói kulisszatitkot is szeretnék kérdezni. Mennyiben más egy könyvet önállóan kiadni, mint sorozatban? Más lesz a mesekönyv élete, ha egy sorozat részeként jelenik meg? Jót tesz egy könyvnek, ha egy sorozat részévé válik? Sőt, megváltozik ettől kicsit az olvasata?
Igen, a sorozatba kerülés nagyon jót tesz az amúgy „stand alone” címeknek, és nagyon praktikus a vásárlóknak is. Sokkal nehezebb lenne minden egyes – sokszor ismeretlen szerzőjű és illusztrátorú – Abszolút, Zseblámpás vagy Babzsák Könyvről elmondani, hogy ez milyen könyv. Így mindenki első pillantásra is tudja, hogy nagyjából hova helyezze el az adott könyvet korosztályilag, műfajilag. Ha egy könyvön ezentúl a Babzsák logót, illetve dizájnt látjuk (amit, a többi sorozathoz hasonlóan, Baranyai (b) András készített), rögtön tudni fogjuk, hogy ez egy olvasni éppen megtanult, még nem teljesen folyamatosan olvasó kisgyereknek szól, egyedüli olvasásra – de nyugodtan megvehetjük egy-két évvel kisebb gyereknek is – és azt is tudhatjuk, hogy (noha a kép-szöveg arány azt is sugallhatná) ne hároméveseknek vegyük meg a könyvet.
Neked van gyerekkorodból kedvenc könyved, amit ma már Babzsák Könyvnek is el tudnál képzelni? 
Csilla Janka – A. N. Kang illusztrációjaNekem inkább olyan emlékeim vannak ezzel kapcsolatban, hogy az akkori Már tudok olvasni sorozat kötetei mennyire nehezek voltak. Én igazán tudtam és szerettem olvasni, de nagyon emlékszem, hogy például Tersánszky Jancsi, a csacsi című könyvével vagy más klasszikusokkal meggyűlt a bajom ebben a sorozatban. Nem is biztos, hogy azért, mert nehezek voltak – valahogy nagyon nem ilyen típusú könyvek érdekeltek akkor, 7-8 évesen. Szóval tényleg ez a nehéz feladat, olyan könyveket találni, ami egyszerre felel meg az ekkora gyerekek érdeklődésének és olvasási szintjüknek. Valószínűleg nagyon kortárs könyveknek kell ezeknek lenniük, szinte még jobban, mint máskor, mert akkor könnyű olvasni, ha ismerős közegben játszódik a történet. Felolvasást hallgatva vagy később, amikor már megvan a technikai tudás, önállóan olvasva könnyebb elmerülni egy idegen világban (legyen az akár a múlt, akár egy fantasy). A 6–9 éves korosztálynál nagyon fontos, hogy ne erre kelljen koncentrálni a gyerekeknek.
Lehet már tudni valamit a folytatásról? Milyen könyvekkel szeretnétek tovább vinni a sorozatot, esetleg már meg is van a konkrét kiszemelt mese? Magyar szerzőtől is olvashatunk majd Babzsák Könyvet?
Mindenképp lesznek magyar szerzők, igen – Szabó Borbálának egy régebben megjelent szövegét, az Átváltozott gyerekeket fogjuk még idén kiadni ebben az új formátumban, és aztán további jól ismert Pagony-szerzők, úgy mint Vadadi Adrienn, Wéber Anikó, valószínűleg Lackfi János következnek majd.
A Csilla Janka és A világ legjobb iskolája köteteket rendeld meg itt!
Tudj meg mindent az első két kötetről, itt mindent elmondunk neked!
