Írói módszerek, lázadó szereplők
Az elmúlt hónapokban a pandémia több dolgot is megváltoztatott az életünkben, az egyik hozadéka, hogy a kulturális események egy része az online térben talált magának új helyet. Nemcsak az oktatás, de rengeteg színházi előadás, koncert és könyvbemutató került át a az internetre. Mi is alkalmazkodtunk ehhez az új szituációhoz: a Tilos Az Á egyik új kötetének online bemutatóját megtaláljátok a Margó Irodalmi Fesztivál oldalán, ebben a posztban pedig egy tudósítást olvashattok Szakács Eszter A nulladik zsebuniverzum kötetének online bemutatójáról, ami az elmaradt Könyvhétre készült.
Már eleve az izgalmas az online bemutatóban, hogy a helyszínt a résztvevők otthona adja az eseménynek. Apró kis szegletét látjuk csak ennek a belső térnek, mégis meghatározza a beszélgetés hangulatát.
A nulladik zsebuniverzum bemutatójának kapcsán Mészöly Ágnes beszélget a szerzővel, Szakács Eszterrel. Mind a ketten írók, több ifjúsági regényt is írtak már, talán emiatt több kulisszatitok is elhangzik a lázadó szereplőkről és az önmagát is építő regényvilágról.
A beszélgetés tárgya a A szelek tornya és a Babilon folytatása: akik örömmel olvasták ezt a két könyvet, azoknak az új kötet sem fog csalódást okozni, méltó folytatása az eddig megjelentek részeknek!
Mitológiai elemek
Szakács Eszter felnőtt versek szerzőjeként kezdte írói pályafutását, amit aztán egy válság fordított a mesék felé. Az összekötő elem a különböző műfajok között a mitológia volt, amitől ifjúsági regényeiben sem távolodik el, hiszen azok a mitológiai fantasy műfajába tartoznak.
Olyan érdekességekről is beszél a szerző, amivel eddig nem biztos, hogy tisztában voltak az olvasók:A szelek tornya nem fantasynek indult, a szerző a valóságot szerette volna megjeleníteni, de adott ponton a történet megkövetelte, hogy átlépjen egy másik világba!
Szakács Eszter azt is elárulja, hogy amikor elkezdi az alkotási folyamatot, csak pár momentum és támpont van meg a fejében az készülő szövegből, egy felületes váz. Próbált máshogy is dolgozni, de megfigyelte önmagán, hogy elveszti az érdeklődését a történet iránt, ha nagyon részletesen kidolgozza előre. Először akkor tapasztalta ezt, amikor az egyik már meglévő meséje alapján próbált ifjúsági regényt írni. Számára a felfedezés élménye viszi előre az alkotói folyamatot.
Önálló életre kelt karakterek
Szakács Eszter karakterei a történet végéig alakulnak, esetükben az első fontos pont a névválasztás, és hogy kikkel lépnek interakcióba – ezek mind alakítják személyiségüket, tulajdonságaikat. Regényeiben emcsak a történet önállósodhat és alakulhat előre el nem tervezett módon, ugyanerre a karakterek is képesek, akik önálló akarattal rendelkeznek, és időnként megváltoztatják az író elképzeléseit. Egy jól kidolgozott karakter életre kel és akár a történet befolyásolására is képes!
Egy világ felépítése
A szereplők kidolgozása mellett a másik izgalmas és sok kreativitást igénylő feladat a regény világának felépítése.
Az új részben az Arthur-mondakör keveredik a Neandervölgyi emberek szinte ismeretlen kultúrájával. Az alapötlet már több éve foglalkoztatta Szakács Esztert, először két külön regényben gondolkozott, végül inkább a két cselekményszál párhuzamos megírása mellett döntött. A nulladik zsebuniverzumban dolgozta ki az alapötleteket, emiatt a szerkezet is megváltozott az eddigi E/1-es elbeszélőt felváltotta egy E/3-as narrátor, hogy az olvasó könnyebben tudja követni a szereplőket.
Sokan nem is sejtik, hogy milyen rengeteg idő egy történet megírása. Az első két regény két és fél év kemény munka volt javító körökkel együtt, a harmadiké „már csak” kettő. Ez pszichikailag nagyon megterhelő, a szerző be is vallja, hogy teljesen kimerítette ez a folyamat, hiszen ezt mind állandó munka mellett csinálta, ennek szentelve minden szabadidejét.
Ez a kicsit hosszúnak tűnő időintervallum annak is köszönhető, hogy a fantasy műfajban ki kell dolgozni egy teljesen új világot, amiben zajlanak az események. A műfaj sajátossága, hogy nemcsak a történetszálra és a szereplőkre kell figyelni, szemben a valós térrel, itt fel kell építeni a teljes mögöttes világot annak minden törvényszerűségével.
Kutatás
Ugyan minden szerző nagyon örülne egy kontroll olvasónak, aki még a szerkesztő előtt olvassa a könyvet, sajnos erre nem mindig van lehetőség. Így a logikai tévedéseket azzal lehet kiszűrni, hogy az író többször újraolvassa az egész szöveget. Az első két kötetnél volt két külsős szakember, akik művelődéstörténeti szempontból olvasták a regényeket és javították az esetleges tárgyi tévedéseket.
Egy író munkamódszere több hasonlóságot is mutat a kutatásmódszertannal, a világépítés és az apró részletek megkövetelik a szerzőtől a folyamatos jegyzetelést és az állandó cetlizést. Fel kell írni minden poént vagy ütős mondatot, amit jobb esetben később kimond egy karakter, vagy technikai ötletet, ami kidolgozásra kerül a történetben. Ettől lesz plasztikus a regény valósága.
És a folytatás
Mindenképp érdekes visszajelzés lehet az olvasók számára, hogy az első kötet után, az olvasói reflexiókat is figyelembe véve dolgozta ki a szerző az új szereplőket. Például A szelek tornyán abszolút mindenben kiváló hősét a továbbiakban a hétköznapibb főszereplők váltották fel.
A rajongóknak semmi okuk az aggodalomra, fáradtság ide vagy oda, már érlelődik a következő zsebuniverzum gondolata, ami valamilyen módon Egyiptomhoz fog kapcsolódni, bár az még Szakács Eszter sem tudja, hogy pontosan hogyan.
