"Közös alapot hozok létre egy esetleges párbeszédhez"
Megérkeztek a Zsebaljai időjárók, akik nektek is segítenek jobban megérteni az érzelmeket, kezdve a négy legalapvetőbbel. A könyv szerzőjével, Kertész Erzsivel beszélgettünk segítő mesékről, érzelmi nevelésről és természetesen a Zsebaljai időjárókról. Olvass tovább!
Honnan jött a Zsebaljai időjárók ötlete? Mesélnél egy kicsit arról, hogyan született meg a könyv?
Tavaly volt egy időszakom, amikor sokat foglalkoztatott a gyerekek érzelmi élete, és az, vajon milyen lehet ma a világ egy nagyon érzékeny kisgyerek nézőpontjából. Írtam is egy történetet, de azt hiszem, túlságosan komorra sikerült, és abban sem voltam biztos, ki is ennek a történetnek a valódi célközönsége. Végül arra jutottam, hogy inkább felnőtteknek lehetne ebben a formában megmutatni, esetleg valamilyen segítő programot építeni a sztorira, de ehhez nem volt elég kapacitásom, úgyhogy félretettem a tervet.
A téma azonban továbbra is foglalkoztatott, és arra gondoltam, mi lenne, ha egészen egyszerű, alap szinten közelítenék az érzelmek témájához, és noha nem kerülhető el, hogy negatív dolgok is szóba kerüljenek, mindezt megpróbálnám vicces, könnyed mesei köntösbe burkolni.
A tanulmányaimból emlékeztem, hogy vannak úgynevezett alapérzelmek, melyeket a világ minden táján ugyanúgy felismernek, megértenek. Arról már megoszlik a kutatók véleménye, hány ilyen érzelem van, de arra jutottam, hogy egy ovisnak talán elég lenne a legegyszerűbb érzelmekről beszélni, melyekhez ő is azonnal tud kapcsolódni. Így jött a két érzelemgyűjtő időjáró figura története, akik a maguk kis világában az emberi érzelmekből keverik ki egy laboratóriumban az időjárást.
Kattints ide és szerezd meg a könyvet!
Széll Adrienn illusztrációjaAhogy az utószóban is írod, a Zsebaljai időjárók az időjárás-analógiát alkalmazza az érzelmek bemutatására. Kifejtenéd, miért hasznosak ezek a hasonlítások? És milyen egyéb analógiákkal lehet megközelíteni ezt a témát?
Az időjárás azért nagyon hálás analógia az érzelmek esetében, mert a nyelvünk már eleve tartalmazza ezeket a párhuzamokat. Ha csak arra gondolunk, hányszor mondjuk, hogy szomorú vagy derűs idő van, vagy éppen komor fellegek úsznak az égen, láthatjuk, hogy a két téma nagyon is összekapcsolódik egymással a gondolkodásunkban. Az időjárás egyébként is erős közérzet-befolyásoló tényező.
Az én történetemben annyi a csavar, hogy Zsebalja lakói nincsenek kiszolgáltatva az időjárás kénye-kedvének, hanem a szükséges négy alapanyagból maguk keverik ki a változatos meteorológiai jelenségeket.
Széll Adrienn illusztrátor nagyszerű partner volt ennek az analógiának a végigvitelében. Amikor megláttam a rajzait, boldogan fedeztem föl, mennyit hozzátesz a szöveghez az a nagyon átgondolt koncepció, amivel az időjárás-készítés folyamatát és az érzelmek jellegzetességeit színekkel, formákkal megtámogatva végig vitte a könyvön.
Biztos sok más módon is meg lehet közelíteni az érzelmek témáját. Nagyon adódik például az állatok hozzárendelése az érzelmekhez. Szerintem a meseírók ezt előszeretettel alkalmazzák is, és jó poénokra ad lehetőséget, ha ezt nem az elvárt módon teszik - lásd félős oroszlán, vagy egy vérmes nyúl.
Olvasd el, hogyan indul a Zsebaljai időjárók története!
Széll Adrienn illusztrációjaNem ez az első pszichológiai tartalmú mesekönyved. Mit gondolsz, mennyiben tudnak a mesék, az elvonatkoztatott történetek segíteni a gyerekeknek megbirkózni a nehéz helyzetekkel és jobban megismerni önmagukat?
A segítő könyveknél mindig nagy kérdés, mennyire legyen direkt a tanítás, az ismeretek átadása. Nem osztom teljesen azt a nézetet, hogy szigorúan kerülni kell mindenfajta ismeretátadást a könyvekben – gyerekként például én ilyesmit is szívesen olvastam, bár nyilván nem tudtam megítélni, hogy mennyire megy a „tanítás” az irodalmi érték rovására. Az azonban biztos, hogy nem szeretném untatni az olvasót, ráadásul az a tapasztalatom, hogy sokkal könnyebb a gyerekekkel beszélgetni, ha erős fantázia-képekbe csomagoljuk a témát. Az érzelmeket egyébként nem is kell annyira bemutatni, hiszen részei a valóságunknak.
Az ilyen típusú könyvek inkább abban tudnak segíteni, hogy egy lépés távolságból is rá tudunk nézni olyasmire, amibe a mindennapokban talán bele vagyunk gabalyodva. Ez egy lehetőség az értésre, átgondolásra, de mindig hangsúlyozom, hogy ezek a történetek legfeljebb katalizátorként, gondolatébresztőként működnek, valódi problémák kezelésére önmagukban nem alkalmasak.
Amikor ilyesmit írok, az lebeg a szemem előtt, hogy a gyerek mellett egy szülő vagy pedagógus is belép ugyanabba a világba, és én csupán egy közös alapot hozok létre egy esetleges párbeszédhez, annyiban könnyítve a gyerek dolgán, hogy szimbolikus formában nyúlhat akár elvont vagy összetett fogalmakhoz is. Ennél többet nem gondolok a segítő könyvek mögé.
Tudj meg többet a Zsebaljai Időjárókról ebből a cikkből!
Széll Adrienn illusztrációja
Kiknek ajánlanád a Zsebaljai időjárókat? Szerinted kik fogják a legjobban élvezni ezt a történetet?
A NEM mese című könyvemnél tapasztalom, hogy az ajánlott korosztálynál jóval idősebbeket, sőt felnőtteket is megérintett a téma. Ennek okát abban látom, hogy egy általános problémát sikerült megragadni, ami nem múlik el az óvodás-kisiskolás korral. Azt remélem, hogy az érzelmek is hasonló érdeklődést generálnak majd, bár itt nem jelenik meg specifikus probléma, ez a mese inkább egyfajta utazás vagy hullámvasút a különféle lelkiállapotok között. Akit érdekel a téma, és nem riad vissza attól, hogy ránézzen akár a negatív érzelmekre is, remélem, érdeklődve fogadja majd a kötetet. Esetleg azoknak a családoknak is érdekes lehet, ahol a gyerek valamilyen okból zárkózottabb, nehezebben beszél az érzelmeiről, vagy gondot okoz neki, hogy mit kezdjen a benne ébredő, olykor erősebb impulzusokkal. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a könyv nem nyújt receptet az érzelmi gondokra, inkább csak fókuszba helyezi ezt a sokrétű világot, és teret adhat némi önreflexiónak.
Kattints ide és szerezd meg a Zsebaljai időjárókat!
Ha kisebbeknek szóló segítő könyvekről szeretnél olvasni, kattints ide!
