Hogyan beszéljünk a háborúról?
Ahogy biztosan te is, úgy mi, a Pagonynál szintén megrendülve olvassuk a híreket, és nekünk is több a kérdésünk, mint a válaszunk. Mégis úgy érezzük, hogy amellett, hogy kifejezzük az együttérzésünket a háború elszenvedőivel, talán azzal tudunk a legtöbbet segíteni, ha megosztjuk veled, mi az, amit mi hasznosnak, megfontolásra érdemes olvasnivalónak találunk a témában szakértőktől, és mik azok a könyvek, amiket, ha szükséges, mi is elő fogunk venni a gyerekeinkkel.
Úgy gondoljuk, nem csak most, de most különösen fontos, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk. Igaz ez a világpolitikai eseményekre és a lelki egészségünk megőrzésére vonatkozó tippekkel kapcsolatban is. Különösen, ha kiskorú is van a családban. Mi elsősorban az Apapara című könyv szerzője, Szél Dávidpszichológus javaslataira támaszkodunk.
Bátran ajánljuk neked is, hogy kövesd az Apapara Facebook oldalát, ahol rengeteg szakmai jellegű ajánlót és gondolatot találhatsz könyvekről, beszélgetésekről, közéleti témákról. Itt posztolt Szél Dávid azzal kapcsolatban, hogy hogyan érdemes a gyerekekkel a háborúról beszélni, miről és mennyit mondjunk a kicsiknek. Egy pár konkrét tanácsát itt is megosztjuk veled:
„- Óvodásoknak, kisiskolásoknak nagyon kevés információ is elég.
- Nem baj, ha a szülő nem tud minden kérdésre válaszolni. Vissza lehet kérdezni, lehet azt mondani, hogy nem tudom, nézzünk együtt utána.
- Különböző életkorú gyerekek esetén a kisebb/legkisebb gyerek szükségleteihez kell igazítani a beszélgetést.
- Érdemes korlátozni a gyerekek hírfogyasztását, mi se akkor hallgassunk híreket, amikor a gyerekek ott vannak, pláne, ha még kicsik.
- Ne feledkezzünk meg arról, hogy sokunkban még itt lehet a covid-trauma is!"
Sok hasznos és érthető tanácsot találsz még a posztban, olvasd el itt!
Szél Dáviddal online is beszélgetünk erről a témáról, hallgasd vissza a Pagony Podcasten!
A Kék Vonal szintén fontos javaslatokat osztott meg a gyerekekkel való kommunikáció kapcsán, amiket szülőként érdemes lehet neked is elolvasnod. Többek között ők is kiemelik a hiteles források fontosságát:
„Beszélgess vele arról, hogy nem minden hír hiteles, fontos, hogy ne ijedjen meg minden, az óvodában vagy iskolában keringő pletykától, híreszteléstől.”
Valamint hangsúlyozzák, hogy bármire van szüksége a gyereknek, legyünk ott neki. Ha beszélgetni szeretne, ha rajzolással vagy szerepjátékkal fejezné ki a gondolatait, vagy ha éppen arra van szüksége, hogy megélhesse az érzelmeit, a félelmét, a haragját, az aggodalmát.
Olvasd el a Kék Vonal tanácsait itt!
A Felelős Szülők Iskolája egy körülbelül egy órás live beszélgetést tett közzé a témában. A meghívott vendégek Jocó bácsitörténelem tanár, író, és Polus Enikőmentálhigiénés szakember voltak. Megtudhatod tőlük, mit tehet a tanár, mit tehet a szülő és hogyan segíthet a szakember.
A beszélgetést itt tudod visszanézni!
Csupor Éva gyermekpszichológus, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ klinikai szakpszichológusa szintén nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy hogyan érdemes a gyerekeinkkel a háborúról beszélni, mit célszerű mondani nekik, mit tanácsos elkerülni. Amellett, hogy ő is kiemeli, a gyerekek korához és érdeklődéséhez kell igazítani, mennyit és hogyan adunk át nekik az eseményekből, arról is ír, hogy elsőrendű a saját érzéseink helyén kezelése, hiszen a gyerekek szinte mindent megéreznek, ami a szülőket nyomasztja:
„A legfontosabb, hogy ha mi úgy érezzük, hogy minket túlterhel a téma, akkor mi magunk is próbáljuk kerülni azt, hogy túlságosan belemélyedjünk, hogy állandóan ezt nézegessük, és a saját szorongásunkat átadjuk. Csak akkor tudjuk a gyereket megnyugtatni, ha mi a saját szorongásunkat kezelhető szinten tartjuk”.
„Ha érzi rajtunk, hogy van valami, ami minket foglalkoztat, de ezzel megbirkózunk, akkor ő is könnyebben meg tud nyugodni. Bármilyen szorongáskeltő témáról legyen szó, az a lényeg szülőként, hogy mi a saját szorongásunkat tudjuk először kezelni. Aki úgy érzi, hogy a saját szorongását fokozza, hogy ezt nézi, olvassa, az próbálja meg inkább elkerülni ezt” – mondja.
Itt bővebben olvashatsz Csupor Éva nyilatkozatából.
Egyértelmű tehát, hogy se nem előnyös, se nem lehetséges, hogy teljesen elzárjuk a gyerekeket a nyomasztó hírektől. Bármennyire szeretnénk is megvédeni őket, rengeteg (fél)információt fognak hallani az oviban vagy a játszótéren, amik természetesen aggasztani fogják őket. Ebben az esetben a beszélgetésen túl érdemes lehet együtt lapozgatnotok az Ölelj meg!-sorozat köteteit, különösen A gondolatok kertjét vagy A rosszkedv olyan, mint a felhőt.
Hasznos lehet még a Buborékrepülés - Relaxációs mesekönyv vagy a Félek című egyszerű, segítő mese is. Ezek a könyvek segítenek a gyerekeknek megérteni és kezelni az érzelmeiket. Nem bagatellizálják el a témát, tudatosítják, hogy az is teljesen oké, hogy néha rossz kedvünk van, félünk vagy összezavarodunk. Segítenek elfogadni ezeket az érzéseket, és többféle megoldást is kínálnak arra, hogy hogyan dolgozzuk fel őket.
A nagyobb gyerekek, mivel már többet értenek az eseményekből, másféle információkat, másféle megnyugtatást igényelnek. Ahogyan azt Szél Dávid posztjában is olvashatod, a nagyobbakkal érdemes lehet külön beszélgetni, együtt figyelni a híreket. Lehet, hogy eltér a véleményetek, de ezekről a különbségekről is érdemes beszélgetni, és fontos, hogy az ő álláspontja is érvényes álláspont. Az érzelmi biztonság a kamaszok esetében is fontos, ezt nem szabad elfelejtenünk.
Számukra olyan könyveket ajánlunk, amik segíthetnek elindítani a párbeszédet köztetek. Sok ifjúsági regény tematizálja a háborút, de az, hogy időben és térben távol van, segíthet, hogy a jelen problémájától elemelve kezdődjön meg a feldolgozás, hogy egy biztonságos közegben tudjatok beszélni róla. Fantáziavilágokon keresztül tematizál fontos kérdéseket a Harry Potter- és a Narnia-sorozat is, amelyekről együtt gondolkodhatunk velük. Közös megvitatásra érdemes gondolatokat találhatunk a diktatúrák kialakulásáról, az ellenségképgyártásról, a manipulációról J. K. Rowling egy másik könyvében, Az Ickabogban, valamint a Barna hajnalban és az Ágról szakadt Tóbiásban is.
Rövid, képes könyv Az ellenség és A fiú és a kém, amik a rövidségük ellenére értékes párbeszédet nyithatnak a különbözőség és hasonlóság témakörében, segíthet empatikusnak lenni azokkal, akiket nem ismerünk. A Beszélgessünk róla!-sorozat kötetei nehéz és összetett kérdéseket járnak körül. Ezek közül a Globális konfliktusok címűt bátran ajánljuk azoknak, akik kisiskolás gyerekekkel szeretnék átbeszélni, hogyan alakulhat ki egy a mostanihoz hasonló szituáció. A Sokfélék vagyunk pedig ugyanennek a korosztálynak segít megérteni, hogy attól függetlenül is megérthetjük egymást és megtalálhatjuk a közös hangot, hogy különböző a bőrszínünk és különböző az anyanyelvünk. 
Egy különleges képeskönyvet alkotott az ukrán házaspár–szerzőpáros, Romana Romanyshyn és Andriy Lesiv. A háború, amely megváltoztatta Rondót egy mesei történettel mondja el, mit jelent a háború, és arra mutat rá, hogy a következményei még nagyon sokáig velünk maradhatnak. Kisiskolásoknak és kiskamaszoknak ajánljuk elsősorban.
A nagyobb kamaszoknak ajánljuk az Egy indián, mint te meg én című regényt és a Polli-sorozatot. Ezek a történetek a menekültek helyzetét segítenek jobban megérteni.
Végül pedig megismételjük, nagyon fontos, hogy magadra is figyelj! Azzal kapcsolatban, hogy mit tehetünk mi, felnőttek a saját szorongásunk kezelésére, Szél Dávid a következőket tanácsolta az Apapara Facebook oldalán:
„- Igyekezzünk feltérképezni és megérteni magunkban, hogy pontosan mitől is szorongunk (nem sorolnám a lehetőségeket, nem szeretnék szorongástippeket adni).
- Igyekezzünk a saját szorongásainkat ne a gyerekeinkbe átpakolni. Viszont tök jó, ha az érzéseinkről tudunk egy másik felnőttel beszélgetni, és az is fontos, hogy megtaláljuk azokat a módokat, amiknek a segítségével egy kicsit ki tudunk kapcsolni (mozgás, film, zene, olvasás).
- Gondoljuk végig, hogy miben tudunk segíteni: adományozás, gyűjtés, menekültek elszállásolása, direkt támogatások küldése.
- Hacsak nem újságírók vagyunk, akkor igyekezzünk ne túlzásba vinni a hírolvasást, mert nem lesz sokkal több információnk, nem leszünk sokkal tájékozottabbak, viszont jó eséllyel csak még jobban fogunk szorongani.”
A teljes posztot itt olvashatod el.
A Mélylevegőt Projekt szintén közzétett néhány javaslatot a szorongás kezelésére:
„Amikor aggódni kezdesz az általad kontrollálhatatlannak tűnő események miatt, akkor szakítsd meg ezeket a gondolatokat és relaxálj, lélegezz be mélyeket, gyakorolj tudatos jelenlétet.
A bizonytalansággal való megküzdésben segíthet, ha olyan dolgokat helyezel előtérbe az életedben, amelyekben megéled a kontroll érzését, ezzel növelve az énhatékonyság érzését. Egy kényelmes, de hatékony rutin kialakítása elégedettséggel tölt el és biztonságérzetet nyújt.
A társas támogatás, a kapcsolódás az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet. A jelenlegi bizonytalan helyzetben kifejezetten fontos, hogy figyeljünk egymásra, törődjünk egymással.”
Olvasd el a teljes bejegyzést a Mélylevegőt Facebook oldalán!
