Gyerekek és a digitális képernyő
Az ELTE Alfa Generáció Labor kutatói arra kíváncsiak, hogy milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a koragyermekkori digitális eszközhasználatnak, hogy a világjárvány hatással van-e az óvodás gyerekek digitális eszközhasználatára, vagy hogy mi fejleszti inkább a fantáziát: a rajzfilmek, az elektronikus, animált mesekönyvek, vagy a hagyományos mesekönyvek. Ebben a cikkben változatlanul közöljük Korom Ágnes kutató írását a témában. A cikk végén megismerheted az Alfa Generáció Labor által fejlesztett gyerekeknek szóló applikációt, illetve találsz egy kérdőívet is, melynek kitöltésével segítheted a kutatók munkáját. Olvass tovább!
Szerző: Korom Ágnes, Alfa Generáció Labor
Azzal, hogy ott vagy a gyermekeddel, amikor kütyüzik, és megbeszéled vele a látottakat, már teszel azért, hogy a káros hatásoktól megvédd. Ha biztosítod neki, hogy minél többet mozoghasson és játszhasson úgy, hogy közben nem megy a tévé a háttérben, és este már nem hagyod neki a kütyüzést, segíted gyermeked fejlődését.
A most születő gyerekek természetes kíváncsisággal fordulnak az őket körülvevő médiaeszközök felé. Az érintőképernyős eszközök használata (mobil, okostelefon) nagyobb aktivitást tesz lehetővé a passzív tévézéshez, videónézéshez képest, ezáltal a mérsékelt kütyüzés akár még fejlesztő hatású is lehet, pl. a figyelemre nézve. Ugyanakkor a digitális eszközök – főként a hagyományos képernyős tévé és videó - intenzív használata kedvezőtlen irányba befolyásolhatja a gyerekek fejlődését. Ezért a nemzetközi irányelv a 18 hónapnál fiatalabb kisgyerekek esetében egyáltalán nem javasolja a digitális eszközök használatát. 2-5 éves korban a tartalom gondos megválasztása mellett, napi 1 órában határozza meg a digitális eszköz használat felső határát. Mivel 5 éves kortól a legtöbb gyermek valamilyen formában már találkozik a digitalis képernyővel, ekkor már a használat időkorlátjáról (mennyit) átkerül a hangsúly a tartalomra (mit) és a használat módjára (hogyan).
Falra hányt borsó
A fenti javaslatot azonban a családok kb. 70%-a nem követi. Egyrészt azért, mert nem ismerik az irányelveket. Másrészt, még ha tudják is a szülők, hogy kisebb gyerekek esetében nem javasolt a kütyüzés, úgy érzik, nem képesek betartani ezeket a “szabályokat”, mert pl. a gyermeket annyira érdekli a mobiltelefon és olyan szívesen nézi a mesét. Emiatt a teljes tiltásra irányuló tanácsokat már nem szívesen hallgatja meg az egyébként is bűntudattal és/vagy tehetetlenség-érzéssel küzdő szülő.
Vajon ha a családi élet szerves részét képezik a digitális eszközök, létezhet-e más út is a kicsik számára az eltiltáson kívül? A digitális eszközök káros hatását lehet-e csökkenteni más módon is azon kívül, hogy használatukat teljes mértékben korlátozzuk?
Életszerűbb alternatíva
Heller, amerikai pszichológus-kutató, 2021-ben arra vállalkozott, hogy a témához kapcsolódó kutatási eredményekre alapozva átgondolja, vajon létezhet-e alternatíva a betarthatatlannak tűnő teljes megvonás helyett. A szerző az ún. ártalomcsökkentő megközelítést követve, újrafogalmazza az irányelveket. Kiemeli, hogy:
a digitális eszközök gyakran nem önmagukban károsak, hanem attól függően, hogy a gyerekek hogyan, mire és mennyit használják azokat.
A végső cél persze az, hogy a legkisebbek ne digitális ingerekkel körülvéve nőjenek fel, ugyanakkor amennyiben a médiaeszközök egyébként is jelen vannak a családi életben (pl. a felnőttek munkaeszközeként), a témához érdemesebb árnyaltabb módon közelíteni. A kutató a tudatosabb szülői médiaeszköz használatot az alábbi javaslatok megfogalmazásával igyekszik serkenteni.
Ezekre érdemes ODAFIGYELNI
- Biztosíts elegendő időt gyermekednek az alvásra!
- Mindig jusson idő olyan fontos tevékenységekre, amelyek a mozgást, a beszédet és a gondolkodást fejlesztik (pl. játszótéri játékok, mesehallgatás, mondókázás, közös játék szőnyegen, beszélgetés)!
- Mindig nézzétek együtt a médiatartalmat, ne hagyd magára gyermekedet a képernyővel!
- Lehetőség szerint válasszatok fejlesztő tartalmat (pl. fejlesztő applikáció) mesenézés helyett!
- Beszéljétek meg a látottakat, kiemelve a fontos jellemzőket, és összekapcsolva azokat a gyermek mindennapi életével!
- Nyújts példát a saját digitális eszköz használati szokásaid korlátozásával!
Ezeket javasolt KERÜLNI
- Háttértévé: Érdemes kikapcsolni a tévét, ha nem nézitek, főként, amikor a gyermek játszik, vagy beszélgettek.
- Felnőtt programok: Figyelj oda, hogy ne menjen felnőtteknek szóló tartalom a gyermek jelenlétében!
- Lefekvés előtti képernyő-hatás: Este 7 után nem javasolt a gyermeknek a kütyüzés.
Lehetőség a biztonságos médiahasználatra
A Pagony fontosnak tartja, hogy a gyerekek mesenézés közben se legyenek kitéve túlzott mennyiségű ingeráradatnak, mely megterheli az idegrendeszerüket. Ezért a Pagony YouTube csatornáján mesehallgatás közben lassan mozgó képeket láthatnak a gyerekek. A biztonságos mesenézéssel kapcsolatban itt olvashattok bővebben.
Az ELTE Alfa Generáció Labor kutatócsoportja által kifejlesztett Alfi egy olyan játékos fejlesztő applikáció, amely szintén segíti, hogy kevésbé legyen ártalmas a kütyüzés. Alfi ingyenesen letölthető a Google Play áruházból.
Digitális eszköz használati szokások felmérése
A kutatócsoport felmérést végez azzal kapcsolatban, hogy ma Magyarországon a gyerekek mennyit használják a digitális eszközöket. Amennyiben kíváncsi vagy az eredményre, és szívesen támogatod a kutatócsoport munkáját, kérjük, töltsd ki a kérdőívet.
Források:
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S002209651730646X?via%3Dihub https://publications.aap.org/pediatrics/article/138/5/e20162591/60503/Media-and-Young-Minds https://publications.aap.org/pediatrics/article/138/5/e20162592/60321/Media-Use-in-School-Aged-Children-and-Adolescents https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34298189/ https://www.pagony.hu/biztonsagos-mesenezes
