A Majális festőjének nyomában

Fedezd fel Szinyei Merse Pál művészetét! – Révész Emese ajánlója

Minden korábbinál nagyobb szükség van a gyerekeknek szóló művészettörténeti ismeretterjesztésre most, amikor fokozatosan kiszorul a közoktatásból a képzőművészetek történetére vonatkozó ismeretanyag. Nem egyszerű ezt otthon pótolni, lévén sok esetben a szülők maguk is kevéssé tájékozottak a témában, különösen a magyar művészet történetében. A most megjelent kötet Szinyei Merse Pál művészetének felfedezéséhez nyújt segítséget, elsősorban az általános iskolás korosztály számára.

Szerző: Révész Emese

fedezd_fel_szinyei_merse_pal_muveszetet_borito_1000px.jpgRemek választás épp Szinyei életművének bemutatása, hiszen festészete derűs és közérthető, kiváló kedvcsináló a magyar művészethez. A kötetet három szerző jegyzi – Király Zsuzsanna, Molnár Brigitta, Sepsey Zsófia –, valamennyien a Magyar Nemzeti Galéria múzeumpedagógusai. Az ő múzeumi terepen szerzett gyakorlatuk garantálja a könyv szakszerűségét, valamint ők jól tudják, miként lehet gyerekeknek művészetekről közérthetően és érdekesen beszélni. Alapötletük szerint, a festő Max nevű kutyája az elbeszélő, az ő kalauzolásával kísérjük végig Szinyei munkásságát. Az elbeszélő kutyusnak Fehér Zsanett illusztrációi adnak formát, aki kedvesen oldott rajzokkal kísérte a szöveget és a reprodukciókat, kortárs látványvilággal és némi humorral oldva a magas művészet komolyságát.

Itt tedd a kosaradba!

kepernyofoto-2024-06-18-81254.pngMajálisA könyv fejezetei jól körülhatárolható témákat járnak körül, kevés szöveg és gazdag képanyag kíséretében. Első körben magát a festőt mutatják be, önarcképeken és róla készült portrékon keresztül, majd megismerhetjük Szinyei családját és jernyei otthonát. A következő fejezetben tanárait és barátait mutatják be. Megtudhatjuk például, hogy Szinyei ifjúkorában Benczúr Gyulával dolgozott egy műteremben, így nem csoda, hogy van olyan képük, ahol ugyanazt a piros kockás takarót festették. Szinyei méltán leghíresebb műve, a Majális külön fejezetet kap. Ez a kép másfél évszázad múltán nem vesztette el derűjét és ragyogását. Ma is könnyű azonosulni problémamentes világával, egy piknik oldott életérzésével. A szerzők, gyakorlott múzeumpedagógusokként, kerülik a szakkifejezések felesleges halmozását, és tudják, hogy a gyerekek figyelmét olyan részletek kötik le, mint a nők színpompás ruhája, vagy az a kérdés, hogy miként festette le a festő a saját hátát.

A szerzők ügyesen csempészik bele a tartalomba művelődéstörténeti, művészettörténeti információkat. Így például a Léghajó kapcsán kitérnek a repülés technikatörténetére, a Pacsirta révén tisztázzák a művészi akt fogalmát. Szinyei másik emblematikus műve, a „magyar Mona Lisaként” aposztrofált Lila ruhás nő elemzése során kitérnek Leonardo híres művére, a turnűr kényelmetlen női viseletére és a hosszú modellülés fáradalmaira. Természetesen külön fejezetet kapnak a Szinyei festészetének hangsúlyát alkotó tájképek. Ennek kapcsán megtudjuk, milyen kihívást jelentett egykor a szabadban való festés, amihez fel kellett találni a tubusos festéket és az előre alapozott vásznat, és – a kevés idegen kifejezés egyikeként – megmagyarázzák, hogy mit is jelentett a Franciaországban kialakult impresszionizmus.

Lapozz bele!

kepernyofoto-2024-06-18-81317.pngLila ruhás nőA szerzők ügyesen szövik bele mondandójukba az egyes művekhez kapcsolódó anekdotákat, például a Hóolvadás esetében azt, hogy Szinyei évekre abbahagyta a művét, amikor festés közben elolvadt a helyszínen tanulmányozott hó. A mai szemmel is lenyűgözően friss benyomást keltő Ruhaszárítás és Hinta kapcsán pedig kitérnek a vázlat és kész mű közti különbségre. Az utolsó fejezetbe még egy kis színelméletet is becsempésznek, olyan fogalmakat értelmezve, mint a komplementer színek vagy mennyiségi színkontraszt.

A könyv nem szabályos életrajz és nem is csak egyszerű műelemzések sora. Inkább arra törekszik, hogy a legfontosabb művek apropóján értelmezzen bizonyos művészettörténeti fogalmakat. Nem csak Szinyei képein keresztül teszi ezt, hanem több kortárs, hazai és külföldi alkotást is bemutat, sőt a kötet végén még egy kortárs alkotó, Tóth Endre „üres képét” is megidézi, ahol a Lila ruhás nőnek csak a címe jelenik meg, és mi magunk képzeljük a helyére a – most már – jól ismert festményt.

A rajzolás és a művészetek iránt érdeklődő általános iskolásoknak ajánlható elsősorban a kötet, de nagy haszonnal forgathatják azt rajztanárok is. Csak bízni tudunk benne, hogy a könyv értő olvasókra talál, és az első kötetet továbbiak követik majd.

Szerezd meg a könyvet!

Lapozz bele itt!



Ha nem szeretnél lemaradni az újdonságainkról, akcióinkról és különleges programjainkról, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre!



Kapcsolódó termékek