Fantasztikus!
Talán az Agymenőkben csattan el az a geek poén, hogy sci-fit és fantasyt vegyesen szemlézni rossz karmát hoz. Nem értek egyet, pláne, ha ifjúsági irodalomról van szó. A hagyományos, a felnőtteknek szóló, műfaji korlátokat nagyon tartó lektűr/ponyva/geek vonalon sem feltétlenül igaz már ez manapság, de a minőségi kortárs ifjúsági szerzőknél már végképp rég nem az éles határok és a klisék a jellemzőek. Ebben a válogatásban az utóbbi évek kiemelt könyvei és újdonságok szerepelnek; ami közös bennük, az inkább az, hogy többet szeretnének nyújtani a kiszámítható szórakoztatásnál.
Szakács Eszter: A nulladik zsebuniverzum
Írtam már a Grifflovasok-trilógia befejező kötetéről egy hosszabb ajánlót korábban, abból többek között az is kiderül, hogy nekem nagyon bejön. Igazi, az olvasóját beszippantó, sodró világ, egymást átszövő párhuzamos történetszálakkal.
Ha valamire, akkor erre a könyvre feltétlenül igaz minden, amit itt, a bevezetőben írtam. Mivel tele van hiteles mitológiai elemekkel, a legtöbben egyszerűen az ifjúsági fantasy kategóriába sorolják. De ha azt vesszük, hogy tíz-húsz éve egy könyv, amiben párhuzamos univerzumok, izgalmas kütyük (az olümposzi technológia külön megérne egy misét) és azok az izgalmas morális kérdések kapnak nagy hangsúlyt, hogy hová tart az emberiség, feltétlenül a sci-fi címkét kapta volna, mindjárt más a helyzet. Az Avalonban játszódó történetszálban kifejezetten érdekes ez a kettősség. A másik, jégkorszaki szálhoz érve azonban az olvasó végképp elfelejt azon morfondírozni hogy műfaji szempontból mi az, amit a kezében tart. A trilógia legbátrabb húzása ugyanis az, amikor elmerülünk egy kőkorszaki spirituális világban.
Szakács Eszter elképesztő munkát tett bele, minden, amit ma tudunk az ősközösségek spirituális életéről, összeáll és beszél hozzánk.
Olvassátok, érdemes!
Nem olyan távoli jövő, nem egy távoli hely. Ettől lesz izgalmas és borzongató Rojik Tamás első ifjúsági regénye, ami egy nagyon erős indítása egy írói karriernek. Magyarországon vagyunk, 2050 körül. A technológia hatalmasat fejlődött, de nem pont oda, ahová gondoltuk volna. Emlékeztek még, milyennek képzeltük a mai világot 20, 30 vagy akár 50, 70 évvel ezelőtt? A klasszikus sci-fikben 2020 már a Mars-kolóniák, gyakori és távoli űrutazás, intelligens robotok világa. Ha most a kezedben tartott eszközre pillantasz, amin ezt a cikket olvasod, meg a zsebedbe, rácsodálkozhatsz, hogy mennyire máshová jutottunk, mint ahová képzeltük magunkat. Na ilyen élmény a Szárazság olvasása is. És tovább is megy, sajátságos gondolati duplacsavarokkal.
Amikor olvasni kezdtem, a második oldalon még azt hittem, ez könyv túl száraz nekem. (Azt hittem, én csinálom a szóviccet, de nem. Szerintem ez szándékos. És bravó!) Ugyanakkor nagyon is látni véltem a fiatal olvasóközönséget, akinek ez tetszeni fog. Rengeteg kütyüt és bigyót ismertem meg az első oldalon, és láttam a történést kirajzolódni a másodikon, de az első jelenet két kamasz szereplője közti kapcsolatrendszer, ifjúsági könyvekben megszokott csoport- és érzelmi dinamika mintha hiányzott volna. Aztán továbbhaladva szépen lassan rájöttem, hová, milyen erdőbe vezet engem. Annyit mondok csak, hogy a Szárazságban a világ legégetőbb problémája a vízhiány és hogy a történetet egy autista fiú szemszögéből látjuk. Aki szereti, ha csavarnak egyet a világnézetén, ha felrázzák egy kicsit, aki szeret más gondolkodásmódjával is megvizsgálni egy problémát, ami amúgy se hagyja békén, az szeretni fogja ezt a regényt. Elárulom: minden kíváncsi tizenéves ilyen.
Tonke Dragt: Levél a királynak
Minden holland ismeri, mindenki ezen nőtt fel a hatvanas évek óta. A skandináv országokban, Belgiumban és Németországban szintén mindenki ismeri. Most pedig, hogy Netflix-sorozat készült belőle, az egész világon ismert lett.
A Levél a királynak és folytatása, a A nagy Vadon titkai fantasy, és mégse az. A világ, amiben játszódik, nem a mi Földünk, legalábbis a térképek teljesen mások. Mégsem lakják trollok, varázslók, vagy törpök. Lovagregény inkább, egy modern lovagregény sok mondanivalóval felelősségről, emberségről, felnőtté válásról.
Tonke Dragt egy internálótáborban lett írónő. A Holland Kelet-Indiákon nőtt fel, amit mi leginkább Rejtő regényeiből ismerünk (Vesztegzár a Grand Hotelben, Drótnélküli gyilkosság), a mai Indonéziában. A második világháborúban a családjával együtt egy japán internálótáborba került. A tizenhároméves könyvmoly nagylány leginkább az olvasnivaló hiányától szenvedett. Így kezdett el fantasy nagyregényeket írni a barátnőjével. „Ez volt a legjobb menekvés. És annyi mesélnivalóm volt.“ – mondta később, talán az életmű-díja átvételekor.
Itt rendeld meg az első részt!
Gáspár András Gáspár: Föld 2. záróvizsga
Na jó, ez vérbeli sci-fi. Ha valamiben eltér a klasszikusoktól, az a leckékben és fejtörőkben gazdag újhullámos (itt leginkább Andy Weir könyve, A marsi és belőle készült filmre célzok) tudományos vonal. Ez a könyv ugyanis tele van természettudománnyal. Meg egy – az eredetinél jóval kamaszbarátabb – Legyek ura-helyzetből fakadó morális, kapcsolati, humanista kérdéssel. Kamaszok kapják ugyanis azt a „vizsgafeladatot“, hogy felépítsenek egy olyan új kolóniát, ami alkalmas arra, hogy az emberiség tovább éljen, úgy, hogy közben nem tesz tönkre maga körül mindent. A könyv első fele egy szelídebb, iskolai keretek közé szorított világ, míg a második felében elszabadul a kamasz-világ, főleg szabadszájúság szempontjából. A nagyinak csak az első hat fejezetet mutassátok meg.
Rendeld meg itt!
Ha kimaradt eddig a Panthera-sorozat, mindenképpen pótoljátok. Az itt felsorolt könyvek közül ez szól a legfiatalabb közönségnek: kilenc éves kortól olvasható, de gyakran találkozunk a Pagonyban 10-12 éves rajongókkal is.
A népszerűsége elsősorban Kertész Erzsi humorának és érzékenységének köszönhető. A fordulatos és őrült kalandok közepette ugyanis nagyon jól körvonalazódnak a kiskamaszok közötti kapcsolatok, én-képek, fejlődés, mindez remek humorral megírva. A szereplők igazi, egyedi figurák, és nem csak a gyerekek.
Rozika néni for president!Itt rendeld meg a sorozat részeit
Stephanie Garber: Caraval-trilógia
Tart még a nyár, időben fel tudjátok még kapni a trilógia magyarul eddig megjelent első két kötetét. Ez igazi belebújós nyári olvasmány. Ahogy írtam, ennek a listának minden darabja tartogat valami pluszt: míg a többi gondolatébresztő mondanivalót, addig a Caraval könyvek izgalmat, körömrágást, bonyodalmat, rejtélyt, váratlan fordulatokat. Könnyedebb olvasmány mint a többi, ez egy ifjúsági fantasy-mistery, viszont mesterien kidolgozott. Minden nagyon ki van találva, az összes összetett bonyodalom és rejtélyes szál vezet valahova, leginkább az olvasó leesett állához.
A kitalált világban, ahol játszódik, van egy sziget, azon egy titokzatos, grandiózus előadás, egy hatalmas interaktív illúzió. Ez a Caraval. A lányok, akik mindig is oda vágytak, végre eljutnak a Caravalra – csak nagyon nem úgy ahogy gondolták. A kisebbik lesz ebben a szezonban a rejtély kulcsa, mindenkinek őt kell megtalálnia. A nővére pedig, miközben keresi, és úton-útfélen azt mondogatják neki, hogy ez csak illúzió, érzi, hogy itt sokkal nagyobb a tét. Ki kivel van, kiben lehet bízni, és legfőképp, mi a valóság, és mi káprázat, folyamatosan kavarognak a dolgok. A Caraval és a Legendary az a fajta könyv, aminek rajongótábora van, fórumok, fan-art, várólisták, ami kell.
Valószínűleg leesett, hogy az előbb említett Caraval-könyvekért főleg lányok rajonganak (nem kizárólag), itt van tehát egy másik fantasy jellegű sorozat, amit főleg fiúk gyűjtenek (nem kizárólag). A Merlin-sorozat az Artúr legendakör világában játszódik, és az első kötetek főhőse maga Merlin, ifjúkorában. A kezdetektől követhetjük Merlin útját, és mint az eddigiek alapján elvárható, a kalandokon, izgalmakon, varázslaton kívül tele van önkereséssel, sorssal, a hősök helyével a világban. 15 kötetes a teljes sorozat, eddig az első kettő jelent meg magyarul: az Elveszett évek és A varázslás dalai.
Keresd itt a sorozatot!
