Hogyan lesz kéményseprőből múzeumi kutya?
Ha te is azok közé tartozol, akiknek a Harry Potter-sorozat vagy egy hangulatos kosztümös film teszi igazán ünnepivé az ünnepet, akkor ugyanezt az élményt adhatod meg a gyerekeknek a Jim káprázatos karácsonyával. Főzzetek egy csésze angol teát, elő a kedvenc kekszetekkel, és hangolódjatok a karácsonyra Jimmel!
Olvass bele az Oscar-díjas Emma Thompson mesekönyvébe, melyet Axel Scheffler illusztrált!
Ő itt Jim.
Jim egy kutya.
Az a véleményed, hogy ezt teljesen fölösleges elmondani róla? Hát, ebben tévedsz. Jimet ugyanis nem egyszer nézték már:
1. régi felmosórongynak,
2. hernyónak,
3. szőrös gombának.
Jim nem volt valami előkelő állat. A bal lábán kopasz folt éktelenkedett, a füle csálén lógott, enyhe vadhússzagot árasztott, és alig látott reumás szemével.
De a nem túl előnyös kinézete ellenére Jim – hát nem elképesztő? – London egyik legelegánsabb kerületében lakott, egy óriási múzeumban.
Kattints ide és szerezd meg a könyvet!
Axel Scheffler illusztrációjaHogy hogy került oda, azt senki nem tudja pontosan. De állítólag egyszer, amikor az emberek már nem nézték jó szemmel, ha valaki kisgyerekekkel pucoltatta a kéményt, egy Josiah Gargle nevű, vállalkozó szellemű kéményseprő kitalálta, hogy rákötözi Jimet a seprűje végére, és őt tuszkolja föl a kéménybe a szerencsétlen tanonc, Ernie helyett, aki már túl nagyra nőtt a feladathoz.
Egy nevezetes napon aztán, amikor épp egy nagy múzeum kéményeit tisztították, a zsinór, amivel Josiah a seprűhöz kötözte Jimet, elszakadt, és Jim megszökött.
Néhány hosszú, kellemetlen percig a fojtogató, füstös kürtők útvesztőjében rohangált, aztán hirtelen fenékkel előre kicsusszant a kéményből, és egy tágas kandallóban találta magát.
Itt találod a könyvről szóló ajánlónkat!
Axel Scheffler illusztrációjaSzerencsére mivel nyár volt, és nem égett a tűz, nem történt nagyobb baj, mint hogy egy jókora adag korom szállt a szobában összegyűlt társaságra, valamint egy csomó szúrós díszbogáncs ragadt Jim szőrébe.
Egy bozontos, fehér hajú, pocakos úriember azt javasolta, hogy Jimet mossák meg, aztán hozzák vissza.
Több menet utálatos víz alá merülés, szappanozás, sikálás és öblítés után Jimet, aki teljesen ugyanúgy nézett ki, mint előtte, visszavitték a szobába.
Axel Scheffler illusztrációjaA tetőtől talpig kormos, pocakos úrról kiderült, hogy nem más, mint Sir Henry Cole, a múzeum igazgatója. Amikor a színe elé vezették Josiah Gargle-t, a fiú bocsánatért esedezett, és megígérte, hogy büntetésből jól megveri Jimet.
Sir Henry, akit gyerekkorában sokat vertek az iskolában, visszautasította ezt a kedves ajánlatot, és kijelentette, hogy megtartja Jimet, azzal a feltétellel, hogy Mr. Gargle soha többé nem veri meg sem Ernie-t, sem semmilyen másik embert vagy állatot.
Attól a naptól fogva Jim lett a múzeumi kutya.
Ismerd meg Jim káprázatos karácsonyát! Szerezd meg a könyvet itt!
