Trikó és Nyamm, meg az UNICEF
Hogyan segíti Trikó és Nyamm az UNICEF munkáját? A következő interjúból megtudhatod! Berg Judit, a Két kis dínó sorozat írója mesél az UNICEF-fel közös munkájáról, arról, hogyan lett a két kiéhezett időutazóból világjáró kalandor, és arról, hogyan segíthet bárki, hogy egy jobb világban éljünk. Olvass tovább!
Hogyan indult az együttműködés az UNICEF-fel?
Az Unicef Magyar Bizottsága megálmodott egy segélyakciót, amiben a szervezetet támogató családok is kapnak valamit. Nagy-Britanniában találták ki, hogy aki rendszeresen fizet be pénzt a szervezetnek, az havonta névre szóló képeslapot kap Paddington macitól. Magyarországon magyar mesehősök leveleivel akarták meglepni a gyerekeket, így esett a választás rám és a két kis dínóra, akik amúgy állandóan utazgatnak. Igaz, eddig időutazók voltak, de egy kis csavarral most már világutazó kalandorokká is váltak.
Ismerd meg a két kis dínó kalandjait!
Hogyan működik a program?
Ha a szülő regisztrál és havonta 2500Ft-tal támogatja az Unicef munkáját, a gyereke minden hónapban névre szóló levelet kap Trikótól és Nyammtól. Minden levélben egy másik izgalmas országba utazik a két kis dínó, de a gyerekeknek nemcsak a kalandjaikról mesélnek, hanem az adott országról is, az ott élők szokásairól, nehézségeiről és örömeiről, a helyi állatokról, az emberek életéről.
Miért tartod fontosnak ezt a küldetést?
Ezek a mesék kedvesek, vidámak és időnként meglehetősen izgalmasak is, de közben a gyerekek nemcsak jól szórakoznak, hanem rengeteg mindent megtudnak a világról, arról, hányféleképpen élnek az emberek, miben vagyunk mások és miben egyformák. Azt is megértik, hogy a világon sokfelé élnek nagyon nehéz körülmények között a kortársaik, és megismerik az Unicef munkáját is. Abban bízom, hogy a dínók leveleit olvasó gyerekek nyitottabbak, toleránsabbak, elfogadóbbak lesznek, miközben felismerik, hogy mindannyian tudunk segíteni és felelősek vagyunk a világért és egymásért. Szerintem minden gyereknek fontos és jó érzés tudni, hogy azáltal, hogy a szülők támogatják a szervezetet és ő levelet kap a dínóktól, közben egy távoli gyerek oltásához, betevő falatjához vagy éppen tanfelszereléséhez is hozzájárul a család.
Mit kapnak a bekapcsolódó gyerekek, családok?
Minden borítékban található egy levél a két kis dínótól, amit Kőszeghy Csilla illusztrált, egy képeslap a levélben felbukkanó gyerektől, egy információs lap az adott országról sok érdekességgel, matricák, feladatok, és egy levél, ami a mesén túl beszámol az Unicef tevékenységéről abban a bizonyos országban. Az első hónapban mindezek mellé gyűjtőmappát és egy nagy fekete-fehér világtérképet is kapnak a gyerekek, amit kedvükre színezhetnek, illetve bejelölhetik, mely országokból érkezett már levél.
És mely országokból érkezik levél?
Az első levél New Yorkból jön, utána pedig Madagaszkárról, Mozambikból, Indiából, Peruból, Bangladesből, Nepálból, a Fülöp-szigetekről, Brazíliából, Elefántcsontpartról, Mongóliából, Kenyából. Tényleg körbejárják a világot!
Milyen célra fordítja az UNICEF a befolyó összeget?
Több magyarországi projektjük is van, amellyel nehéz körülmények közt élő gyerekek tanulását, fejlődését, a tehetségek kibontakozását segítik, világszerte azonban mintegy 180 országban tevékenykednek, tehát szinte az egész világon jelen vannak. A szervezet weboldalán bőven található információ arról, hogy mi mindenre költik a támogatásokból befolyó pénzeket.
Mi volt a fő szempont, amit figyelembe vettél a mesék írásánál?
Nagyon fontos volt, hogy minden mese érdekes és szórakoztató legyen, emellett minél több érdekesség derüljön ki az adott országról és az ott élőkről. Fontos volt, hogy az Unicef tevékenységét sokrétűen mutassuk be, anélkül, hogy szájbarágós vagy didaktikus lenne a mese. Burkoltan, kalandokba csomagolva azonban szó esik az étel- és ivóvízhiányról, az oltások és higiénia fontosságáról, a természeti katasztrófák sújtotta területekről, környezetvédelemről, a közoktatás hiányáról és gyerekmunkáról stb. A legnehezebb feladat az volt, hogy a mesék a kemény témák ellenére se legyenek ijesztőek vagy nyomasztóak, inkább mindig a pozitív, reményteli oldalát mutassuk a dolgoknak. Minden meséből az derül ki, hogy a nehéz élethelyzetekben is mindig akad segítség, a gyerekek pedig a világon mindenütt ugyanarra vágynak: boldog családra, biztonságra, játékra és barátokra.
Sok helyen jártál már a világban, kerültek-e a mesékbe saját élmények?
Miközben felkészültem az egyes országokból, rögtön el is akartam utazni mindenhová! A legtöbb helyen még nem jártam a kiválasztott országok közül, de a brazil őserdős meséhez felhasználtam saját ecuadori dzsungel élményeimet, New Yorkhoz is sok emlék fűz, még az ENSZ székházban is voltam, a perui mesét pedig kifejezetten a saját perui túraélményeim alapján írtam.
Hogyan, mivel segíthetjük még az Unicef munkáját szerinted?
Támogatókra mindig szükség van, magánszemélyekre és cégekre is, de szerintem az is fontos, hogy mindenki nyitottságra, elfogadásra, felelősségtudatra nevelje a gyerekét. Ha teszünk azért, hogy jobb legyen a világ, az Unicefnek is kevesebb lesz a munkája, ami szerintem nekik is a leghőbb vágyuk! Az igazán elszántak azonban akár önkéntesnek is jelentkezhetnek a szervezethez!
Min dolgozol most? Milyen könyveket várhatunk idén vagy a közeljövőben tőled?
Tervezem a következő Két kis dínót, amiben Trikó és Nyamm a Kerekasztal lovagjai közé keveredik, de lesz új Lengemesék is, és megint van három könyvtervem a 12 évesen felüliek számára. Csak győzzem idővel, általában az szab határt a terveimnek!
