Karanténmese
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne beszéljünk a járványhelyzetről, hiszen ebben élünk már hónapok óta. A fülünkön még otthon is lóg az ott felejtett maszk, óvatosan nyúlunk mindenhez, és a kézfertőtlenítő olyan alapfelszereléssé vált, mint mondjuk egy mobiltelefon.
A járvány kirobbanása óta igyekszünk segíteni nektek, hogy könnyebbek legyenek a hétköznapok. Most sem hagyunk magatokra titeket, hiszen kis fellélegzés után új hullám kezdődött, amit mindenki kevesebb türelemmel visel, mint tavasszal.
Megjelent a Berci nem megy iskolába című meseregény, ami egy kisfiú szemszögén keresztül mutatja meg, miféle változásokkal kell szembesülnünk, mindezt olyan humorosan, kedvesen és könnyedén, hogy minket, felnőtteket is megnyugtat.
A járvány okozta kiszámíthatatlanság nagy mentális terhet rak mindenkire, de legfőképp a szülőkre, akiknek nem csak magukra kell odafigyelniük, hanem a gyerekek érzelmi hullámvölgyeire is.
Amikor újra megnyithattak a boltjaink májusban, sokatokkal beszélgettünk erről. Azt láttuk, hogy mindenki kimerült, fizikailag és érzelmileg egyaránt.
De mindannyian együtt voltunk ebben a helyzetben, és nagyon jó azt érezni, hogy értjük és segíteni tudjuk egymást - ti minket azzal, hogy velünk voltatok végig, akkor is, amikor be kellett zárnunk. Mi pedig azzal próbáltunk segíteni nektek, hogy mindenféle kreatív feladatot, Youtube-mesét és sok mást is megosztottunk veletek. Rengeteg vicces történetet meséltetek nekünk az otthon töltött időről, és jó volt nevetni, még akkor is, ha az alapszituáció cseppet sem vicces.
Az élet még nem állt vissza a rendes kerékvágásba, a bizonytalanság továbbra is fennáll. De mi is itt vagyunk ám, most például egy vadiúj mesekönyvvel, ami egy igazi karanténmese.
Na tessék, ilyen se volt még! Új műfaj született.
Bendl Vera Berci nem megy iskolába című meséje azért jött létre, hogy segítsen nektek feldolgozni a változásokat. Bár már edzettebbek vagyunk, mint tavasszal, azért sosem árt a támogatás, és a humor talán a legjobb megküzdési stratégia, amit csak bevethetünk.
Berci egy 9 éves kisfiú, aki egyáltalán nem érti, mi problémája van azzal a szüleinek, hogy nem kell iskolába menni. Eleve voltak fenntartásai azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amiket a szülei fontosnak tartanak (például fogmosás és házi feladat megírása). Szerinte a gondolat, hogy otthon lehet, játszhat a kutyájával, amennyit csak szeretne, és esetleg még a mesenézés is opció lehet napközben, abszolút nem tartozik a probléma-kategóriába.
Olvasd el itt az első fejezetet!
De akkor miért feszült apa és miért suvickol és fertőtlenít le mindent anya, őt magát is beleértve?
A szülei beszélgetnek valamiféle vírusról, Berci érzékeli, hogy ettől ők idegesek, de pontosan nem is tudja, mit jelent ez, és miért van ilyen komoly hatással az életükre.
Szerencsére van egy bátyja, Juszti, aki bár mindig rendkívül morcosnak tűnik, ennek ellenére vajból van a szíve. Ő az, aki leülteti a kisfiút, és megmutatja neki, hogyan néz ki ez a bizonyos vírus, és azt is elmagyarázza neki, hogyan jut be a szervezetbe, ha nem vagyunk óvatosak. Hozzáteszi persze, hogy gyerekekre nem is olyan veszélyes, de az fontos, hogy az idősekre vigyázzunk.
Ettől egyből kevésbé tűnik idegennek és félelmetesnek a dolog, pláne, amikor videochaten felhívják Mamót, a nagymamájukat, aki nyugdíjas mikrobiológus. Viszont Mamó úgy tűnik, sokkal többet tud, mint Berci gondolta volna… még az is lehet, hogy varázsereje van…?
Berci számára innentől kezdve az otthon maradás nem az aggódásról és az ismeretlentől való szorongásról szól, hanem ennél sokkal, de sokkal többről. Antiká köpennyel és Mamó egyéb titkos fegyvereivel felszerelkezve ez egy igazi kalandnak ígérkezik!
Keresd itt Bendl Vera oldalát!
