Miről szól a történelem, amikor nincs háború?
Abszolút Töri-rajongók, figyelem, szuper hírünk van a számotokra! Berg Judit petőfis könyvével egyidőben megérkezett egy másik várva várt kötet is a sorozatban, Baráth Katalin regénye, ami az iparosodás éveibe, a boldog békeidőkbe kalauzol minket. Itt a Gőzgépek és pomponlányok. Olvass tovább!
Ha átlapozunk egy törikönyvet tele csatákkal és egyezményekkel, könnyű azt a következtetést levonni, hogy a magyar történelem egy végtelenül szomorú mese. Ez pedig, érthető módon, nem teszi feltétlenül optimistává a bizonyos törikönyvből tanuló gyerekeket a jelennel és a jövővel kapcsolatban sem. Fontos azonban látnunk azt is, hogy a történelmünk nem folyamatos lejtmenet, hogy a háborúk között hosszú-hosszú boldog évtizedeket, évszázadokat éltek meg az emberek, és hogy ezekben az időszakokban olyan, kevésbé hangzatos tudományos „csatákat” nyertek meg, melyek máig pozitívan hatnak az életünkre. Egy ilyen évtizedbe, az 1890-es évekbe látogathatunk el Baráth Katalin regényében.
Dorka a pompon-csapat kapitánya akar lenni, ehhez viszont az kell, hogy ő maradjon a legnézettebb youtuber a Vitéz Jánosban. Sok barátja nincs, talán azért, mert egyedül Zsuzsi képes hosszabb távon elviselni határozott, már-már beképzelt és agresszív viselkedését.
Kattints ide és szerezd meg a könyvet!
Zsuzsi most kezdett a Vitéz Jánosban. Ösztöndíjas diák egy kis faluból, aki teljesen elveszett, mióta a szülei lerakták a kollégiumban, és úgy érzi, senkire nem számíthat a nagyvárosban. Egyedül Dorkára, aki bátor és merész, aki a szárnyai alá veszi és megvédi őt a csúfolódástól.
Ők ketten a történet 21. századi főszereplői. Barátságuk a regény kezdetén korántsem ideális, sok közöttük a kimondatlan konfliktus, de a történet végére mindketten megtanulják, hol vannak a saját és a másik határai, és hogy hogyan lehetnek tényleg jó barátnői, egyenlő partnerei egymásnak. Zsuzsi megtalálja magában - és gyönyörű énekhangjában - a magabiztosságot, Dorka pedig túl tud lépni azon a kényszeren, hogy folyamatosan a középpontban legyen, és ami leginkább onnan ered, hogy a szüleitől sosem kapta meg a megfelelő figyelmet. Ilyen tekintetben a Gőzgépek és pomponlányok tökéletesen beleillik a fejlődésregény kategóriájába is.
A korban, amit megismerünk, már nincs jobbágyság, de a szegény, jobbára földtelen földművelő réteg ki van szolgáltatva a gyáraknak és a gyárosoknak. Emellett gőzerővel megy az iparosodás, ami elvileg megkönnyíthetné a munkások életét, de ami mégis inkább úgy tűnik fel, mint valami, ami elveszi a szegényektől azt a keserves munkát is, amivel a családjukat tudják támogatni.
Baráth Katalin remekül megmutatja az érme mindkét oldalát. Megismerjük a Huszár családot, ahol az édesapa Amerikába ment szerencsét próbálni, így a családfői feladatok a 16-17 éves legnagyobb fiúra, Zsigára, és a gyerekek nagybátyjára maradtak. A családnak egy aprócska földje van, amit a keresztapa, az Öreg Zsigmond művel, míg a fiatalabbik Huszár Zsiga az egyik zentai malomban dolgozik. A fiút elbűvölik a gépek, és nagyon jó esze is van hozzájuk, szabadidejében gőzgép hajtotta szerszámokat tervez.
Az Öreg Zsigmond gyűlöli a gépeket, mert azoknak köszönhetően sokkal kevesebb a munka, és ezért a gyárosok szinte bármit megtehetnek a dolgozóikkal, hiszen, ha egy kiesik, jön helyette három másik. A fiatal Zsiga már látja azt is, hogy a gépek nem az ember ellen vannak, és hogy egy ideális világban – a jövőjükben – sokkal könnyebbé és élhetőbbé tehetik az életet. A különc mérnök, Bánki Donát pedig meg is látja a potenciált a fiúban, és felvillantja előtte egy sokkal jobb élet lehetőségét.
Kattints ide és olvasd el a regény első fejezetét!
Rajtuk kívül megismerjük még Szárics Irénkét, a zentai főügyész unokahúgát, aki szintén kilóg egy kicsit a sorból, ugyanis tizenhat éves koráig a salzburgi lánynevelőben tanult, és hazatérve is sokkal kevésbé érdekli a házasulás, mint azt a kedves mamája szeretné. Bertalan bácsi jogi könyveit bújja, kapva kap az alkalmon, amikor egy igazi „lázadás” szemtanúja lehet, és gondolkodás nélkül veti bele magát a nyomozásba, mikor Huszár Zsigát – aki a regény elején kimenti őt a Tiszából – igaztalanul vádolják meg.
Ennél persze szélesebb a korkép, de sokkal izgalmasabb lesz, ha a többi szereplőt a regényből ismeritek meg.
Ebbe a konfliktusokkal teli boldog békeidőbe csöppen bele Dorka és Zsuzsi – véletlenül. Ugyanis egyáltalán nem ebbe az időszakba készültek, ráadásul a gyökérterem furcsa viselkedése miatt nem is Budán, hanem Szegeden lyukadtak ki. Az új helyzetben Dorka határozott, „majd én mindent megoldok” hozzáállása csak egyre nagyobb bajba sodorja a lányokat, míg Zsuzsi kedvessége és lassan ébredező magabiztossága révén csodálatos barátokra tesznek szert a múltban.
A Gőzgépek és pomponlányok egy sodró lendületű ifjúsági regény. Rengeteg benne a remek dramaturgiával megírt párbeszéd, ami miatt úgy is érezhetjük olvasás közben, mintha egy elragadó kosztümös filmet néznénk. Baráth Katalin tökéletes érzékkel adagolja a humort, a hiteles történelmi információkat és a jelenleg is aktuális társadalmi kérdéseket.
Még sok-sok oldalon keresztül sorolhatnánk, mi minden jó van ebben a könyvben, de inkább azt javasoljuk, hogy olvassátok el!
Imádni fogjátok, ha
- érdekel titeket a történelem,
- szeretitek a pörgős, filmszerű regényeket,
- az intrikus, nyomozós sztorikat,
- az elgondolkodtató kérdésfelvetéseket
- és persze a szuper, életszerű karaktereket.
Igaz rád vagy kiskamaszodra bármelyik állítás a felsorolásból?Akkor kattints ide és szerezd meg a regényt!
