Fejezzük már be végre a szabadkozást!
Millenniál vagy és úgy érzed, valamiért mindig bocsánatot kell kérned? Neked is eleged van már belőle? Kamasz gyereked van, és szeretnéd, ha fiatal felnőtt korában ki tudná fejezni a szorongásait, a dühét és az igazságát? Balássy Fanni szövegei és Korbuly Ági rajzai segíthetnek ebben. Ismerd meg a Bocs, hogy élek című legújabb Tilos az Á könyvet!
Az ezredvégi generációról, a mai fiatal felnőttekről erősen megoszlanak a vélemények. Vagyunk egyrészt lendületes újítók, a rossz berögződések megtörői, a hagyományoknak be nem hódoló csoport. Másfelől vagyunk soha fel nem növő, mindig elégedetlen, elkényeztetett hópelyhek is, akik jó dolgukban azt sem tudják, mitől essenek depresszióba. Közben pedig itt vagyunk, felnőttünk az internet korának határán az elődeinkhez képest sokkal több lehetőséggel - például ami a tanulást és az információáramlást illeti -, de hozzájuk képest sokkal nehezebb körülmények között léptünk ki a munkaerőpiacra - 2009-es gazdasági világválság, szülői támogatásra szorultság, stb. Egyszerre szembesülünk nagy elvárásokkal - magunktól és a külvilágtól is -, és egyszerre vagyunk elveszett generációnak, gyengének és életképtelennek bélyegezve. Csoda, ha az életünk egy merő szorongás és szabadkozás?
Kattints ide Balássy Fanni és Korbuly Ági könyvéért!
Mikor leszel junior projekt manager, mikor leszel házas, családos és ingatlantulajdonos? Mikor tanulsz már meg takarékoskodni, bánni a pénzzel? Mikor fogsz már ott tartani, mint a szomszéd lánya, a munkatárs unokahúga, vagy mint én a te korodban? Mikor fogsz már a fenekeden maradni, beállni a sorba a munkahelyeden? Mikor fogsz már kiállni magadért és megtanulni nemet mondani?
Tartasz már ott, hogy legszívesebben sikítanál?
Ebből az alapérzésből indulnak ki Balássy Fanni szövegei is. Van szó a könyvben generációs meg nem értettségről, szerelmi csalódásról, a női lét nehézségeiről, veszteségről, halálról, háborúról, mindennapi apróságokról és világot felforgató dolgokról, de leginkább arról, hogy felnőtté válni bizony piszok nehéz.
Amikor először olvastam, az volt az érzésem, bár a kezembe került volna ez a könyv, amikor kamasz voltam. Talán jobban felkészített volna a rám váró nehézségekre, mint az olyan bölcsességek, hogy magadnak tanulsz, vagy hogy amit megtanultál, azt senki nem veheti el tőled. Mert talán előbb értettem volna meg, hogy a feszültség, amit az elvárások és a lehetőségek ellentmondása kelt bennem, nem az én hibám. Hogy dühösnek lenni szabad, sőt! Hogy nem biztos, hogy túl kevés vagy túl sok vagyok, egyszerűen akik felneveltek, egy másmilyen világra készítettek fel.
Balássy Fanni egy remek humorú szerző, akinek nagyon pontos meglátásai vannak a világról. Már Hol is kezdjem? című könyvével is megnyert mindenkit a kiadóban, de a Petőfi 200 alkalmából megjelenet Költővel nem járnék című novellaantológiában megjelent prózája is azonnal az olvasók kedvence lett.
Olvass el egy részletet a kötetből!
Nem meglepő hát, hogy annyira vártuk, mi sül ki a Bocs, hogy élek alapötletéből. Nehéz lenne megmondani, mi a pontos műfaja ennek a könyvnek. Novelláskötet? Igen. Karcok és félpercesek gyűjteménye? Szintén. Darabokra tördelt énmonológ? Mindenképpen. És talán az sem áll távol az igazságtól, ha azt mondjuk, ez a kötet egy nyomtatott monodráma. E cikk írója legalábbis nagyon várja, hogy a színpadon is hallhassa Balássy Fanni szövegeit.
A kötet másik különlegessége az illusztráció, és annak szoros kapcsolata a novellákkal.Korbuly Ági lendületes, a legjobb értelemben kaotikus rajzai tökéletesen illusztrálják a szövegeket, és mondják el azt is, amit szavakkal már nem lehet. A szerző és az illusztrátor munkája ennél a kötetnél kéz a kézben zajlott, kölcsönösen hatott egymásra a két alkotó, ahogy az elkészült könyvben is kölcsönösen támogatják egymást a sorok és a képek. Ami az egyikben elhallgatásra kerül, az ott van a másikban, és vice versa.
Összegzésképp: a Bocs, hogy élek a tökéletes könyv, ajándék, meglepetés millenniáloknak, fiatal felnőtteknek, kamaszoknak és a szüleiknek is. Az alkotók nem riadtak vissza a komoly témáktól sem, de remek arányérzékkel szerepelnek ezek mellett a mindennapi élet meghatározó apróságai is. Tökéletes egyensúlyban van a tehetetlen düh, a túléléshez szükséges humor és az a motiváció is, ami a megértésből fakad és valóban előre tud mozdítani az életben.
Wágner Eszter cikkét olvastad.