Hogyan tanítsd meg tudatosan tájékozódni a gyereked?
Annamarie Bon Fake! című kötete Wendy Panders rajzaival 2019-ben jelent meg Amszterdamban, most pedig a magyar olvasók is a kezükbe vehetik. Ha szerinted is fontos, hogy a fiatalok megtanuljanak kiigazodni a hiteles vagy hiteltelen információforrások, átverések, megvezetések, összeesküvés-elméletek és babonaságok között, sőt bekukkanthassanak a fenti mechanizmusok történelmi és mentális hátterébe, akkor mindenképpen szerezd meg!
A Covid19-járvány meghökkentően látványosan illusztrálta, hogy milyen nehezen boldogulnak akár felnőtt emberek is, ha tájékozódásról, olyan hírek elfogadásáról, megértéséről van szó, amik olyan tudományágakra épülnek, amelyekhez egész egyszerűen nem értenek vagy amelyekről nincs személyes tapasztalásuk. (Tegye fel a kezét, aki látott már atommagot!) Válsághelyzetben pedig sokkal könnyebben bekapcsolódnak az ösztönös mechanizmusok.
Ha a felnőttek ennyire nem tudnak kiigazodni a világ működésében, akkor mi lehet a fiatalokkal? Az egyre digitalizálódó világban valószínűleg még nehezebb a dolguk. Nekik még annyi tudományos alapismeretük sincs, ráadásul nem kialakult, beérett felnőtt személyiségek, hogy ne essenek könnyedén a befolyásolhatóság áldozatául.
Rendeld meg a könyvet itt!
Mindemellett van két olyan meghatározó tényező, ami végtelenül emberi, és egész egyszerűen az álhírek, babonák, hazugságok vagy karizmatikus emberek hatásának és eredményességének kedvez. Az egyik, hogy az ember (főleg, ha fiatal) különösen érzékeny a csoportnyomásra, és meglepően simulékony, ha az cél, hogy a társadalom elfogadja. A másik pedig, hogy alapvetően hajlunk a mágikus gondolkodásra.
Olyannyira, hogy a legkomolyabb tudományos szaktekintélyek napi vagy éves rutinja mögött is vicces, babonás viselkedésekre bukkan egy egészen picit is kritikus szemlélő. Mircea Eliade vallástörténész és filozófus olvasmányos kis könyvében foglalkozik azzal, hogy a modern, 21. századi felvilágosult ember átlagos napi rutinjában, vagy a számára fontos életforduló pontokon milyen rituális tevékenységeket folytat akkor is, ha már régen elfelejtette, hogy a modern kori cselekvések milyen hiedelmekből erednek.
Az új lakásban megszámolni a sarkokat elalvás előtt lehet egy jópofa vicc - de amikor valaki új lakásba költözik, inkább megcsinálja. Lekopogni szoktál dolgokat? Ha nem is, azért szalagavatón, esküvőn, tejfakasztón, szilveszteri bulin vagy szülinapi köszöntésen már tuti, hogy részt vettél. Tehát hiába minden igyekezet, a modern beavatási rítusok az emberek életének fordulóköveinél ugyanúgy ott vannak. Sőt, az ember szeret oksági kapcsolatokat teremteni a világ dolgai között, arra van programozva, hogy mágikusan gondolkozzon és egyszerűen azt látja jelnek, amire figyel.
A kritikus szemléletmód mégis elkezdett kialakulni, amikor a tudományos tapasztalatok rámutattak, hogy a világról való gondolkodásunk hamis önbecsapás. Igen ám, de szeretne-e az ember önként lemondani olyan megnyugtató és kényelmes mechanizmusokról, amik sokkal egyszerűbbek, gyorsabbak és könnyebbek? Szerencsére sokan vállalkoznak arra, hogy megpróbáljanak VALÓBAN a dolgok mögé látni!
A Fake! 10-12 éves kortól ajánlott, de a felnőtt olvasó is imádni fogja! Az utazás egyszerre lesz végtelenül érdekes, vicces és megdöbbentő! Ez a színes kemény kötésű, iszonyat vastag, látványos, vagány megjelenésű, albumszerű kötet szerencsére nem csak szemfényvesztés, pont olyan, amilyennek a borító sugallja. Segítségével szórakoztatóan és végtelenül tisztán végighaladhatunk az emberi gondolkodás fejlődésének minden lépésén.
Először is, letesztelheted magad mindjárt az elején, mennyire vagy VALÓJÁBAN babonás, majd az első fejezet végigveszi a különböző korok és kultúrák hiedelmeit. A második fejezetben cselesen rámutat, miként csapta és csapja be az embert a világ megismerésében a józan ész és intuíció. A harmadikban? Eljutunk a tudományos gondolkodáshoz, csakhogy itt is leomlik a lepel: a tiszta és logikus gondolkodás alkalmasabbnak tűnik ugyan a világ megértéséhez, de cseppet sem olyan egyszerű művelni. Itt sorra vesz minden olyan csapdát és buktatót, amellyel az agyunk előbb csap be bennünket minthogy rádöbbennénk, mit is csinálunk VALÓJÁBAN.
A negyedik fejezet már igencsak a sűrűje: arról szól, hogy van-e egy felsőbb erő, ami mindent mozgat vagy a véletlen valóban ennyire nagy hatással van az életre. Itt egy szuper érdekes betekintést nyerhetünk a valószínűségszámítás, a statisztika és az evolúció lényegébe. Az ötödik-hatodik fejezet csupa ínyencség, itt megismerjük a tévedések, álhírek és szemfényvesztések történetét érdekes magyarázatokkal és mögé tekintésekkel.
Majd jön a talán legparktikusabb rész, egy nyolc oldalas “kisokos”, amiben mindent megtalálni a biztonságos információszerzésről. A hetedik fejezet tűpontosan bemutatja az áltudományok és a tudomány közötti lényegi különbségeket. A nyolcadik fejezet megtanítja, miként működik az ember vita közben, és miért olyan érdekes és tanulságos jól vitatkozni.
A kilencedik fejezet egy egészségügyi kisokos. Ez az a terület, ahol a legtöbb a kuruzslás és a legnagyobb az igény rá. Itt kiderül, honnan tudhatod, mi az, ami megbízható, és mi az, ami nem. A tizedik fejezet a színfalak mögé mutat: kiderül, hogyan dolgozik egy varázsló, jós vagy asztrológus. A tizenegyedik pedig a végső nagy teszt az olvasó számára, amivel kiderítheti, mennyire sikerült megértenie, hogy mire is vállalkozott a könyv. Bár a legjobb talán ez után jön, egy olyan forrásjegyzék és olvasmánylista, aminek a segítségével el lehet kezdeni gyakorolni élesben és egyedül. Hajrá!
A FAKE!-et minden kiskamasznak, kamasznak és felnőtt gondolkodónak tiszta szívvel ajánljuk!
A fent említett könyvet itt keresd:
Eliade, Mircea: Misztikus születések, 1990. Bp. Európa kiadó
Hajdu Zsanett ajánlóját olvastad.