Tízéves a Tilos az Á
Tíz évvel ezelőtt a Pagony úgy döntött, életre hívja azt a könyvkiadót, amire nagyon nagy szükség volt. Ahogy maga a Pagony is egy hiányra adott válaszként jött létre, és – újra – ellátta a gyerekeket irodalommal és kortárs szerzőkkel; úgy volt ezzel az ifjúsági irodalom is.
Miért? Nem jelent meg ifjúsági irodalom magyarul a Tilos az Á könyvek előtt? De, jelent, jelengetett. Itt-ott felütötte a fejét. Honnan is kezdjük ezt a történetet…
Pagony Café - Dió, December 1. 18:00Nevezzük az 1990 és 2000 közötti korszakot Nagy Szünetnek. A Nagy Szünet alatt gyakorlatilag eltűnt a híres magyar gyermekirodalom. Megszűnt a szcéna, nemigen jelentek meg könyvek, nem kereste a szerzőket a tévé, a rádió, hogy csináljunk egy klassz gyerekfilmet, hangjátékot, nem nevelelődtek új szerzők a nagy generáció (Lázár, Janikovszky, Csukás, Marék) után, nem jelentek meg a külföldi kortárs könyvek sem gyerekeknek magyarul. A Nagy Szünetről akkor még nem tudták, hogy szünet. Valami olyasmit hittek legtöbben, hogy hát, ez már ilyen. Vagy ilyen a kapitalizmus, vagy ilyen a kis nyelv, kis könyvpiac; talán ha állami támogatással... És így tovább. Amikor a Pagony alapítói belekezdtek egy könyvesbolttal és egy kiadóval sokan próbálták őket lebeszélni – de ezt már sokszor elmeséltük máshol. Pár év alatt kiderült, hogy igenis van igény jó gyerekirodalomra Magyarországon, már hogyne volna ilyen előzmények után. Első éveiben a Pagony főleg a kicsikkel foglalkozott, fokozatosan haladva a kisiskolások és a kiskamaszok felé.
Ez idő alatt jelent meg szórványosan ifjúsági irodalom itthon, de nem tudott olyan jól szerepelni a “felnőtt” kiadóknál. Az ifjúsági irodalom, csakúgy mint a gyerekirodalom, akkor virágzik, amikor erre szakosodott helyen művelik: amikor ért hozzá a szerkesztő, el tudja érni a célközönséget a kiadó, tudja hol érje el az olvasót a marketinges; ahol műhely van, beszélnek egymással a szerzők és mások beszélgetnek velük. Szcéna.
2013-ban egy maroknyi ember úgy döntött, megteremti ezt a szcénát. Fontos dologba vágtak bele: már a Nagy Szünet előtt se nagyon vette fel a tempót a magyar könyvkiadás a világ egyre komolyabb és egyre komolyabban veendő ifjúsági témáival. Mostanra pedig nagyon sok lett belőlük. Dolgok, amikről egyszerűen nem adtunk könyveket fiatalok kezébe, pedig nap mint nap találkoztak velük: társadalmi változások, bullying, kirekesztés, cyber-bullying, önbántalmazás, sexting, függőségek, szorongások. És a jó dolgok is: szerelem, barátság, felnőtté válás, olyan elmekkel és ízekkel, amik erre a generációra jellemzőek.
A Tilos az Á első éveiben azon dolgoztak a szerkesztők, hogy annyit faragjanak le ebből a lemaradásból, amennyit csak lehet. ; kemény kamasz és fiatal felnőtt témák Eve Einsworth és Anna Woltz könyveitől Louise O’Neill bevállalós regényeiig. Volt mit bepótolni. 
Eközben lassacskán igyekeztek összehozni egy hazai szerző-gárdát. Jelentek meg a Tilosnál klassz kortárs tini-naplók, fantasy regények, fejlődésregények, klíma sci-fik… Ma már elmondhatjuk, hogy vannak írók, akik a nagykamaszok, fiatal felnőttek korosztályának írnak tartalmas könyveket.
Talán a legnagyobb mérföldkő mind közül az Időfutár.
A sorozatot színházi emberek (drámaiírók, dramaturgok) írták csapatban: minden kötet először évad volt. A Magyar Rádióban hangzottak el a hengjáték részei. Évtizedek óta nem készült akkor már igényes, sokszereplős hangjáték. Itt pedig a magyar színjátszás színe-java szerepelt, ifi színészekkel, zenészekkel, effektekkel, profi rendezéssel… ahogy kell. Egy-egy évad végén jelent meg prózában az “egybeírt” könyv. A sorozat óriási siker lett, rengeteg hűséges rajongója van.
A másik mérföldkő a Tilos antológiák születése.
Ha van egyedi, csak a Tilos az Á-ra jellemző hang, akkor az az innovatív antológia. Olyan is van, képzeljétek el, hogy egy szerkesztő híresség legyen. Engedjük meg: sztár. Péczely Dóra koncepciói számos elismerést kaptak az irodalmi világban. 
Ha valaki nem ismeri, hát ilyeneket csinál Dóra: fog egy-egy jellegzetes élethelyzetet, életérzést és válogat köré verseket és/vagy novellákat, amiket abban az életkorban vagy élethelyzetben írtak magyar szerzők. Kétszáz éve, vagy két hónapja. Dóra könyveiben minden szerző 35 évnél fiatalabb – volt, amikor írta a szöveget, ami bekerült. Születtek még ezenkívül tematikus antológiák a rendszerváltásról, Budapestről… és nemrég megjelent Győri Hanna versantológiája, amiben konkrétan egymásra felelgetnek versek – nem ám hogy csak úgy kettesével, hanem néha egész láncokban, évszázadokon át. Nagyon jó trip, nem sok ilyen verseskötet van a világon, ami így meg tudja csavarni az embert.
A Tilos az Á nemcsak irodalmat szállít innovatívan, hanem az irodalomról szóló könyveket is. Nényei Pál Az irodalom visszavág sorozata, Papolczy Péter Shakespeare eredeti-fordítás-átirat csokra, a Hogyne szeretnélek, és Fenyő D. György Útikalauz a vershez c. formabontó könyve mind rangos díjakat és elismeréseket sepertek be.
De nézzük akkor az összes díjat, amit Tilos az Á könyvek eddig kaptak:
Év Gyerekkönyv írója díj:
- Sepsi László: Ördögcsapás (2017)
- Péczely Dóra szerk.: Szevasz - 25 kortárs novella (Illusztrálta Szinvai Dániel, 2021 a diákzsűri díjazottja)
Év Leginnovatívabb Könyve Díj:
- Papolczy Péter - Shakespeare: Hogyne szeretnélek! (2019)
- Péczely Dóra (szerk): Szívlapát (2017)
Év Ismeretterjesztő könyve díj:
- Fenyő D. György: Útikalauz a vershez (Illusztrálta Gráf Dóra, 2021)
Artisjus Irodalmi dí:
- Fenyő D. György: Útikalauz a vershez (Illusztrálta Gráf Dóra, 2021)
Szép Magyar Könyv díj:
- Dániel András: A nyúl formájú kutya (2018)
- Ezentúl lesz banán! - novellák a rendszerváltásról (2019)
Szép Magyar Könyv - Tamás László-emlékdíj (borító, tördelés):
- Papolczy Péter – Szabó Lőrinc – William Shakespeare – Buzay István: Hogyne szeretnélek! (2019)
Merítés-díj, a Moly.hu olvasó-közösségének díja:
- Molnár T. Eszter: Stand up! (2017 zsűri)
- Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva (2017 közönségdíj)
