A nagypapa, ha felejt, avagy demencia-kalandok
David WalliamsÉrzékenyítő könyvek, tabutémákat döntögető könyvek, segítő könyvek. Mindegy, hogy hívjuk őket, szerencsére már a hazai könyvpiacon is megjelentek olyan gyerekeknek szóló kötetetek, melyek nem didaktikusan, hanem valóban szórakoztató, elgondolkodtató, olykor humoros formában foglalkoznak betegséggel, halállal, elengedéssel. David Walliams, a színészből lett gyerekkönyvíró ráadásul az egyik legnépszerűbb ebben a témában. Ha még nem ismered őt, kezdd A nagy szökéssel!
Az utóbbi években egyre több olyan gyerekeknek és kamaszoknak szánt könyv jelenik meg, amely valamilyen kényes témát, például egy betegséget állít fókuszba. Ilyen például Agnes Lacor Lilije , amely a Down-szindrómát hozza érthető közelségbe már az egészen kicsi olvasók számára is, vagy Tóth Krisztina Anyát megoperálták című könyve, amely a családban előforduló rákos megbetegedést és az ezzel együtt járó helyzeteket igyekszik megismertetni a gyerekekkel. Sőt, az ifjúsági irodalomban már saját irányzata van a betegség-központú történeteknek, ez az ún. „Sick Lit” – amelynek egyik legnépszerűbb példája itthon minden bizonnyal a Csillagainkban a hiba, John Green-től.
Az ilyen típusú témaválasztás azért nagyon fontos, mert a fiatalok látókörébe emel bizonyos tabuként kezelt témákat, ezáltal segítve azok megismerését és feldolgozását. Sajnos szinte mindenki ismer a szűkebb-tágabb környezetében olyan embert, aki valamilyen egészségügyi, vagy éppen mentális nehézséggel küzd. Ezekkel a helyzetekkel elsőre talán nehéz mit kezdenünk, különösen akkor, ha egy gyerek számára kell elmagyaráznunk, mi is történik pontosan az adott személlyel. A könyvek viszont ebben is segítségünkre lehetnek .
Hasonlóan nehéz témát választott új regénye alapjául a nagy sikerű Gengszter nagyi írója, David Walliams is. A szerző ezúttal az időskori demencia motívuma köré kerekített egy magával ragadóan izgalmas – és bátran mondhatjuk – valóban szórakoztató történetet, amely a legkevésbé sem zord, vagy nyomasztó. De mégis hogyan lehetséges ez?
A nagy szökés főszereplője a 12 éves Jack és az ő imádott nagypapája, aki egykor pilótaként szolgált a brit Királyi Légierőnél. Nagyapát és unokáját különlegesen szoros kapocs fűzi össze, kedvenc időtöltésük az öreg második világháborús élményeinek, repülős bevetéseinek újrajátszása. Csakhogy a nagypapa számára a múlt eseményei egyre élénkebben rajzolódnak ki, olyannyira, hogy végül már valóban azt hiszi, még mindig 1940-et írunk, és a háború javában dúl. A jelen kor realitása teljességgel megszűnik tehát Bunting repülőalezredes számára, ennek következtében pedig már saját unokáját sem ismeri fel többé. Az idős úr környezete, vagyis az oktondi felnőttek pedig úgy döntenek, hogy legjobb lesz intézetbe dugni őt, ahol megfelelően gondoskodnak majd róla.
Ahelyett azonban, hogy ez a drámai alapszituáció könnyeket csalna a szemünkbe, itt kezdődnek csak az igazi kalandok! Jack ugyanis örömmel lép be a nagyapa jól ismert világába, hogy vállvetve harcoljanak az „ellenséggel”. Az unokából így lesz tehetséges ifjú őrnagy, az idősek otthonából német hadifogolytábor, a Hadtörténeti Múzeum mennyezetéről lógó Spitfire vadászrepülőgépből pedig... Nos, egy égbolton cikázó Spitfire vadászrepülőgép.
A szívfacsaró alaptörténet ellenére a könyv meglehetősen izgalmas és szórakoztató. A kezdeti szomorúságot fordulatos és gyakran kimondottan mulatságos jelenetek oldják fel, és teszik ez által nem csupán emészthetővé, de egyenesen falhatóvá a közel 500 oldalas regényt. Nem kell hát megijedni ettől az elsőre komolynak és vaskosnak tűnő kötettől, hiszen a kalandok valósággal végigrepítik olvasójukat a könyvön – ráadásul a nagy betűméret, a tördelés és a sok rajz is megkönnyítik a befogadást. Könyvmolyoknak pedig valódi sikerélményt jelenthet egy ilyen volumenű olvasmány bekebelezése.
A nagy szökés tehát garantáltan lebilincselő nyári olvasmány, de nem a tingli-tangli fajtából – erről a komoly alapszál és a remek arányérzékkel elrejtett történelmi részletek gondoskodnak. A nagy szökés egy fantasztikus (vadász)repülés az emlékek és képzelet birodalmában. „Föl, föl, és messze el!”
Kecskés Nóri írása
