Mesékkel teli élet
Ezen a héten Bartos Erika minden könyvét kedvezményesen kaphatjátok meg a webboltban és a boltjainkban is. Sokan talán nem is tudják, hogy milyen sokféle mese köthető a szerző nevéhez. A Bogyó és Babócákon kívül Anna, Peti és Gergő kalandjai a legismertebbek, de találunk verseskötetet, fényképes kis lapozót és filmeket és diafilmeket is köztük.
A nagyobb óvodás gyerekeket már nagyon érdekli az is, hogy hogyan készül egy mesekönyv, hogyan találja ki az író a figurákat, hogyan alkotja-rajzolja meg őket, hogyan áll össze a történet és persze hogyan készül el maga a tárgy, a könyv. Bartos Erika nemrégiben ilyen rövid "werkfilmeket" készített azokról az alkotói területekről, amelyek számára a legfontosabbak. A honlapján található videók közül az Alkotómunka címűben nézhetjük meg ezt az izgalmas folyamatot az első vázlatoktól az aprólékos kézi rajzos munkán át a nyomdagépek csattogásáig. A legújabb Babóca-könyv, a foglalkoztató (amelyben tucatnyi új mese is van) külön kis könyvtrailert kapott.
Ha valakit lenyűgöz a képkockák kézi megrajzolásának aprólékossága, akkor annak bizonyára legalább annyira tetszeni fog a Bogyó és Babóca bábkönyvről szóló kisfilm, amiben a bábkönyv makettjeinek, jeleneteinek elkészítése van a középpontban. A bábkészítés hátteréről, előzményeiről is szó van, majd a könyv egyes jeleneteit nézhetjük meg az írónő vezetésével, mint ahogy azokat a kiállításokon is látni lehet. Ebből a preziből pedig megtudhatunk sok-sok apró részletet is a képekről. Nagyítsunk bele nyugodtan!
Nemcsak a "3D"-s bábkönyvben van azonban erősen jelen Bartos Erika építészeti képzettsége és érdeklődése, hanem minden könyvében, legfőképpen az Anna és Peti sorozatban, és a kifejezetten az épített örökségünket bemutatni célzó Hoppla meséiben, de akár a legújabb diafilmben, a Biciklitúra a Pipitér-szigetre címűben is. Az Anna és Petiben a budapestiek boldogan ismerhetik fel városuk helyszíneit és közlekedési eszközeit. A pontosan megrajzolt belvárosi bérházak, szobrok, nevezetességek, Állatkerti bejárati kapu adnak hiteles és böngészésre hívó hátteret a történetknek. De ezekben a könyvekben a család bejárja egész Magyarországot, így számos építészeti nevezetesség kerül a lapokra - kastélybelsők, templomok, terek. Hogy hogyan lesz egy épületből rajz, arról érdemes megnézni az erről szóló Meseépítészet filmet, és újralapozni ezzel a szemmel a könyveket.
Bartos Erikának nem csupán az épített örökség mesébe emelése fontos, de a társadalmi segítségnyújtás is. Noha nem lehetne ráfogni, hogy tétlenkedik, mégis hatalmas energiákat megmozgatva segít beteg vagy hátrányos helyzetű gyerekeken. Felismervén a meséiben rejlő vigasztaló, vidámító erőt, először a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetnek készített olyan könyvet, amelyben a kicsik megismerhetik a rájuk váró beavatkozások nehézségeit, fájdalmait és értelmét. Ezt követte a Bátorságpróba, ami a leukémiás és daganatos gyerekeknek készült. Mi felnőttek, pontosan tudjuk, hogy mennyire fontos tudni egy kisebb, nemhogy egy ilyen súlyos betegségnél is, hogy mi fog velünk történni, és egy képes mesekönyv átélhetőbben mondja ezt el a gyereknek mindennél - segít rajta, a tanácstalan felnőttön és az orvosoknak is. Ezeknek a könyveknek a történetét a betegséget szülőként átélő felnőttekkel közösen írja Bartos Erika és őmaga a rajzokat készíti el hozzá, amit hosszas megfigyelés, gondos tájékozódás előz meg, hogy minden pontosan úgy legyen, ahogy azt a gyerek találni fogja.
Ezeket a könyveket csak az adott kórházi osztályokon használják, azonban az Őrangyal, ami sérült gyerekek beilleszkedésével foglalkozik, kapható a boltokban is, mindenképp érdemes elolvasni. Hosszabban itt írtunk róla.
Bogyó és Babócát sokan filmekből ismerik. A filmek alapjául a megjelent mesék szolgáltak, a filmeknek ugyanaz a könyvszöveg, mese ma az alapja. A meséket Pogány Judit mondja el, minden egyes szereplőnek külön hangot ajándékozva, és az ezernyi hangot zseniálisan váltogatva. A filmek készítéséről nézhetjük meg a Rajzfilmsorozat werkfilmet: ebből kiderül, hogy a figurákat és helyszíneket mennyiféle szempontból kellett újragondolni, hogy filmre készek legyenek.
