KönyNY/Vek és tanácsok
A válás óriási trauma az egész családnak. Lehet egyáltalán szépen válni? Mit lehet tenni, ha a másik fél nem hajlandó együttműködni abban, hogy a lehető legkevesebb sérülést okozza a folyamat? Hogyan lehet segíteni a gyerekeket, hogy felszabaduljanak a nyomasztó és sokkoló érzésektől?
Most összeszedtük a legfontosabb tanácsokat és a legfigyelemreméltóbb könyveket a témában.
A válás évről évre egyre több családot érint nem csak Magyarországon, hanem egész Európában is. A felnőtt lakosság 29%-a elvált. Magyarországon minden harmadik gyerek éli át a szülei válását, és az ezzel járó elkerülhetetlen problémákat írja Gyurkó Szilvia a Rám is gondoljatok – A gyermekközpontú válás lépései című könyvében. Nem csak a gyerekeknek, de a szülőknek is nagy érzelmi megrázkódtatás a válás erős kudarcérzést kiváltó folyamata. Egyszerre akarnak megfelelni a saját elvárásaiknak, a partnerüknek, a társadalomnak, miközben igyekeznek megóvni a gyerekeket a folyamattal járó elkerülhetetlen fájdalmaktól.
Miközben a veszteségérzéssel küzdünk, ne felejtsük el, hogy a gyerekek is ugyan úgy részesei a szakításnak, ők is megtapasztalják a veszteség érzését, az egység felbomlását. Fontos, hogy segítsünk megérteni a gyereknek, min megyünk keresztül, feldolgozni a veszteségérzést. Hiszen az a két ember szakítja meg a kapcsolatot, akihez a legjobban kötődik, akik az érzelmi- és fizikai biztonságot jelentik számára. Sokszor azt gondoljuk, célravezetőbb kihagyni a gyerekeket a problémákból, pláne olyan súlyos gondokból, amiket a válás idéz elő. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne beszélgethetnénk velük a saját érzéseinkről, és az ő érzéseiről.
A gyerekekben egyszerre lehet jelen düh, szomorúság, csalódottság és bűntudat. Sok gyerek érzi úgy, ha szót fogadott volna, nem rosszalkodott volna, akkor a szülei nem válnának el. Mindez kezelhető, és megkönnyíthető, ha megtesszük a megfelelő lépéseket. Gyurkó Szilvia így fogalmaz: „Például ha azzal jön: „Apa, anya! Annyit veszekedtek mostanában. Ez azt jelenti, hogy el fogtok válni?”, a létező legrosszabb válasz ez: „Ugyan, már! Hogy gondolhatsz ilyet?” Minden rendben van.” A gyerekek nagyon hamar észreveszik a szülők közötti feszültséget, és ha ennek hangot adnak, nem védjük meg őket a fájdalomtól azzal, hogy tagadjuk a nyilvánvalót. Csupán bizalmatlanságot keltünk és elnyomjuk az érzéseit. A legfontosabb, hogy fejlesszük az érzelmi intelligenciájukat, és engedjük, segítsük az érzéseik megfogalmazását.
Ha ti is ilyen problémákkal küzdötök, a figyelmetekbe ajánlunk néhány mesekönyvet és szülőknek szóló olvasmányt, melyekből segítséget kaphattok a nehéz időszakhoz.
Rám is gondoljatok – A gyermekközpontú válás lépései
Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista könyve hiánypótló. Nem csupán rengeteg hasznos tanáccsal látja el az olvasót, de interjúiból is kapunk részleteket, melyeket 
9-18 éves elvált szülők gyerekeivel készített. A gyerekek őszintén meséltek a válás folyamatáról, érzéseikről, gondolataikról, szüleikről és megküzdési stratégiáikról. Valamint helyet kap benne tizenkét olyan szülővel készített interjú is, akik gyerekkel csinálták végig a válást. Olyan problémákról esik szó, mint: hol van otthon a gyerek, mit tegyünk a klasszikus „ellenem neveli a gyereket...” helyzetben, mennyi idő kell a gyereknek, hogy „túljusson” a váláson, vagy mi történik a válás után. Véleményüket, tapasztalataikat lelkészek, házassági tanácsadók, egy szociális munkás, egy ügyvéd és egy bíró is elmondja.
Léna egy eleven, vidám, igazi gondolkodó személyiség. Kedvenc hobbija, hogy listát vezet mindenről, ami éppen eszébe jut. Mindig a legjobb döntést i
gyekszik meghozni, ebben pedig elengedhetetlen szerepe van a lista írásnak. A főbb pontokat hosszasan mérlegeli, és sorra veszi a megoldásai előnyeit és hátrányait. Miközben küzd a serdülőkorral, iskolával, növekedéssel, Anyukája és apukája egyre gyakoribb veszekedéseit is el kell viselnie, ráadásul sokszor úgy érzi, hogy miatta robban ki a szülei között a vita. Az állandó feszült légkör miatt, anyukája könnyen dühbe gurul, és letorkolja Lénát. Apukája pedig már új kapcsolatba kezdett egy másik nővel. Léna a listái segítségével próbálja átvészelni ezt az időszakot, és megoldást találni a család problémáira. Léna megérti, hogy az élet folyamatos változások sorozata, és a történet végére szép lassan megbékél a válással, a szüleivel és saját magával is.
9 éves kortól ajánljuk.
Szívszerelem – kereső – vesztő – nyerő
Eef Rombaut és Emma Thyssen meséje nem mindennapi királylányos képeskönyv. Humoros, könnyed, mai szövegével segít a kicsiknek tanulni a 
5-8 éves gyerekeknek.
Szívbemarkoló mese arról a bizonyos fonálról, ami összeköti az egymást szerető embereket. Nem kell egy szobában, egy házban, egy városban, 
de egy kontinensen sem lenniük az embereknek ahhoz, hogy szeretni tudják egymást. A fonal sohasem szakad el, akkor sem ha haragszunk egymásra, mert a szeretet erősebb a haragnál. A láthatatlan fonal segít megérteni a gyerekeknek, hogy a szüleik mindig szeretik őket, vigyáznak rájuk, akkor is, ha éppen nehéz időszakon mennek keresztül, mint pl: válás, külföldi munkavállalás, vagy egy családtag halála.
„ – Amikor ti az iskolában vagytok, és úgy érzitek, hogy hiányzom nektek, a szeretetetek ezen a fonalon végigfutva elér ide hozzám, és én megérzem a szívemmel. Az olyan, mintha egy kicsit megrángatnátok a fonalat.”
3 éves kortól.
„Van a világon egy csomó tündér, ezt mindenki tudja.” De Csomótündér csak egy van. Apollónia tündér, 532 éves és királylányok és királyfiak cipőfűzőit 
7 éves kortól ajánljuk.
A nagy sikerű történetet a Budapest Bábszínház is színre vitte. Olvass bele a mesékbe itt!
