Kezdődik a Rókatánc!
Tavaly hatalmas sikert arattak Kiss Judit Ágnes Babaróka-meséi. A kedves, mégis határtalanul őszinte mesékben a szülők és a kisgyerekek is igazi azonosulási pontokat találhattak. A lírai, mégis abszolút rólunk szóló, népszerű történetekből most éppen bábszínházi előadás készül, miközben napvilágot látott a folytatás: a Babaróka kertje című második kötet. Most eláruljuk, szerintünk miért olyan hatásosak a mesék!
Milyen egy reális anya-gyerek kapcsolat? Hogy néz ki ez mesei formában? Mi történik, ha Mamaróka elutazik, egyszerűen dolga van, vagy csak egy picit magával szeretne törődni? És mi van, ha nem elég a türelem, és összevész a család? Na ne! Ismerd meg a végtelen finomsággal megírt Babaróka-meséket, melyekben biztonságos szeretetben tágul ki a világ Babaróka és Mamaróka számára is!
Kiss Judit Ágnes, a kortárs líra megkerülhetetlen alakja most meséken keresztül szól a kisgyerekekhez és a szüleikhez. Szerinte a szülők szívesebben olvasnak mesét, mint verset - és igaza van, valóban sokkal több mesekönyv kerül le a polcokról, mint gyerekverseskötet. Én egy cseppet sem bánom, hogy Kiss Judit Ágnes ezúttal a próza nyelvét választotta, mert sikerült gyönyörűen kihasználnia a mesei elbeszélés lehetőségeit, miközben megtartotta azt a jó költői szokást, hogy a szavakkal óvatosan kell bánni: egy sem kerülhet bele a könyvbe átgondolatlanul!
Egri Mónika illusztrációja
A Babaróka-sorozatban az a legcsodálatosabb, hogy egyszerre van jelen benne a gyerek és a szülő őszinte és hiteles nézőpontja. A történetek az anya-kisgyerek kapcsolat átalakulásának folyamatát festik le nagyon is mesei, ugyanakkor mégis hétköznapi pillanatokat megragadva.
Megjelenik a történetekben az, amikor a kisgyerek próbál leszakadni a mamájáról, amikor már ragaszkodik hozzá, hogy maga csinálja meg a reggeli kakaóját, és amikor a mamának is igazán jól esne úgy meginnia a kávéját, hogy közben nem történik semmi. Feltűnnek azok a nehéz helyzetek, amikor a mamának bátran vállalnia kell emberi, pardon, rókai mivoltát a gyerek, nem gyerek, kölyök előtt: hogy bizony ő is elfáradhat, sőt, még a türelmét is elvesztheti, hibázhat, mint bárki más.
Azokat a pillanatokat illusztrálják a mesék, amikor anya és gyerek - még ha hiányoznak is egymásnak - képessé válik egyedül is rácsodálkozni a világra: Babaróka először, Mamaróka pedig újra.
A kisgyerek-anya kapcsolatot unalmasan és didaktikusan lefestő mesék után most végre itt egy kerek kis mesekönyv tele fantáziával, olyan hihetetlen karakterekkel, mint a legszebb mosolyú sétáló tulipán, az örvös orvos, a bölcs tölgy vagy Kiscica, Babaróka legjobb barátja... A történetek a fantasztikus elemekkel pont annyira vannak eltávolítva a valóságunktól, hogy közben megengedik, hogy feszengés nélkül, kényelmesen ismerjünk magunkra a szereplőkben.
A Babaróka-mesék igazi anya-gyerek történetek. Már az első szavak felolvasásával egy olyan otthonos világba érkeztek, amiben együtt tapasztalhatjátok meg a babakor végével járó közös veszteséget, a belépést a dacos gyerekkorba, az egymásról való lassú leválást, a világ kinyílását, a rácsodálkozást, miközben természetes, hogy ez a folyamat kettős: egyszerre izgalmas és vágyott, ugyanakkor szomorú és nosztalgikus is.
Kisgyereknek lenni nehéz. Anyának lenni is nehéz. Ezekben a mesékben viszont két olyan azonosulási pontot kaptok, Babarókát és Mamarókát, akik benneteket is egy igazimesei térbe emelve segítenek nektek az óvodás időszak nehézségeinek feloldásában. Megtapasztalhatjátok, hogy akkor vagytok a helyeteken, ha vállaljátok önmagatokat: lehet bal lábbal kelni, nyűgösnek, fáradtnak és dühösnek lenni, sőt még össze is lehet néha veszni, hogy aztán szépen kibékülhessetek. Megkönnyebbülhettek, mert ebben a mesekönyvben hibázni szabad, sőt néha kell is.
Babaróka bátor kis rókához méltóan nyit a világ felé, miközben vissza-vissza tér Mamaróka biztonságot jelentő ölelésébe. Az első könyvben a Kölyökőrzőben szép lassan összebarátkozik Kiscicával, akivel nagyon szeret fogócskázni és bújócskázni, miközben éppen annyira szeret még Mamarókával is tornyot építeni. A második könyvben pedig Babaróka már olyan nagy, hogy Kiscicával elválaszhatatlan jó barátok, és már olyan bosszantó problémái akadnak, mint hogy a kicsik megjelennek a csoportban, vagy hogy furcsaságokat tapasztal, amikor vendégségbe megy.
Az első igazi kalandja Babarókának Mamaróka nélkül, amikor Kiscica születésnapját ünneplik. A négylábú állatkölykök legnagyobb dicsősége, ha a bagoly elviszi őket egy körrepülésre, és Babaróka nagyon bátor és bajtársias, amikor a mindig cserfes Kiscica megijed a születésnapjára kapott magasságtól. Babaróka és Kiscica összefognak a félelmük legyőzésében, és együtt tapasztalják meg a repülés felejthetetlen élményét. Persze az is előfordul, hogy a nagy világfelfedezés közben Babaróka bajba kerül, mondjuk, elvész a piaci tömegben, de szerencsére ez a mesei világ minden ijesztőnek tűnő helyzetével is végtelenül biztonságos, így végül a legrettentőbb helyzetek is varázslatosan egyszerű megoldásokkal zárulnak. 
A második könyvben mindenki változik kicsit, Babaróka nagyobb és magabiztosabb, Mamaróka határozottabb és jobban képviseli az érdekeit, Apa pedig sokkal talpraesettebb. Szemtanúi lehetünk egy kis család önmagára találásának, de a nehézségek is üdítően őszintén jelennek meg a mesékben. Hol hallunk olyan mesét, amiben a szülők hevesen veszekednek? Mikor fogalmazódik meg ilyen tisztán az a gyermeki félelem, hogy Mamaróka lehet, hogy soha nem is jön haza?
A Babaróka-mesék olyan tiszta, őszinte szövegek, amilyet a kortárs magyar gyerekirodalomban utoljára Bálint Ágnes Mazsola és Tádé meséiben tapasztaltunk. Kiss Judit Ágnes szerencsére nemcsak a lényeget fogja meg, de minden szavában ott a finomság és a humor is.
Tegyél egy próbát, mesélj el egy betegségűző mesét az első könyvből, egy igazi apás történetet a másodikból! Ismerkedj meg Kiss Judit Ágnessel ebből az interjúnkból, tudd meg, hogyan alkot Egri Mónika, a mesekönyv rajzolója!
Nézd meg az első könyv címadó meséjét a Pagony TV-n!
Tedd a kosaradba a Babaróka ajándékát itt, a frissen megjelent Babaróka kertjét pedig itt!
