Irónia és remény
Akik rajongói a holland írónő mesekönyveinek, most sem fognak csalódni! Az Ábel és a repülő lift egy elsöprő kalandfolyam, izgalommal, humorral, eredetiséggel átszőtt történet, amelyben minden schmidtes jegy megtalálható, amit megszerethettünk Szutyoksári, a Titi a toronyház tetején sorozatban, az Oti megmenti a papáját és Manci történeteiben vagy a Viplala. Könyvajánló következik.
Mi történik, ha egy liftes fiú, Ábel, egy árva kislány, Laura, egy tisztes énektanárnő Csalogány kisasszony és a Molyirtó vállalat ügynöke, Trampli úr beszáll egy holland kisváros vadonatúj áruházának megnyitóján a liftbe, és megnyomódik az a bizonyos gomb, ami mellé nincs emelet írva? Annie M.G. Schmidt magyarul most megjelenő könyvében biztos, hogy egy őrületes kaland veszi kezdetét. 
Az első kiadás (Forrás: Wikipedia)
Ez a mese 1953-ban jelent meg először, és akár csak az előbb említett könyvein, ezen sem érezni az idő nyomát. Annie M.G. Schmidt, ez a csodálatos írónő, olyan fantasztikus módon szól a gyerekekhez, és olyan szellemesen üzen a felnőtteknek, hogy nincs az a digitális forradalom, nincs az a felturbózott ingerigény, ami unalmassá tehetné ezt a történetet. Hiába több mint fél évszázada íródott ez a mese, a nyelvezete, a tempója, a humora maibb nem is lehetne.
Szóval ott tartottam, hogy ezt a négy embert a véletlen tereli össze a liftbe, azon az ünnepélyes napon, amikor a kisváros áruháza megnyílik. Egy csodának köszönhetően a lifttel együtt kirepülnek az áruházból, és elkezdik világkörüli útjukat. Mind a négy főhős igazi karakter. Hozzájuk hasonló figurákkal találkozhattunk már Schmidt más regényeiben is. Ezek a figurák is nagyon emberiek, ugyanakkor van bennük valami különleges. Mindegyikük esendő és végtelenül szerethető.
A főszereplő fiúcska, Ábel épp most fejezte be az iskoláit. Fogalma sincs mit kezdjen magával. Anyukája közbenjárásával felveszik a Konty Áruházba liftes fiúnak. Az ominózus nap élete első munkanapja. Laura Ábellel hasonló korú kislány, akiről kiderül, hogy a nagynénje neveli, aki igazából nem szereti őt. Nincs vesztenivalója, így számára ajándék ez az utazás. Csalogány kisasszony, akit nevezhetnénk vénkisasszonynak is, énektanárnő. Független, alapvetően derűs hölgy, akiből minden pillanatban árad a zene. Trampli úr pedig a pocakos molyirtó ügynök, aki egyszerre komikus és szerethető. Ők négyen, hosszú hónapokra lesznek egymás társai a kalandban, jóban-rosszban. 
Először New Yorkban landol a liftjük, a Hyde Park közepén, ahol ízelítőt kapnak az amerikai nagyváros hétköznapjaiból. Ábelben rég elveszett fiát véli felfedezni egy milliomosnő, Trampli úr molyirtót árul a betevőért, Csalogány kisasszonyt pedig egy pattogatott kukorica árus üldözi házassági ajánlatával. Mókás véletlenek sorozata után annyira bonyolulttá válik a helyzetük, hogy menekülniük kell a metropoliszból. A kalandjuk Dél-Amerikában, egy picinyke országban folytatódik, ahol épp egy puccs kellős közepébe landolnak. Kezdetben kémeknek nézik őket, majd egy vicces fordulatnak köszönhetően Trampli úrból csinálnak elnököt, aki megrészegül a hirtelen jött kinevezéstől, komoly reformokat vezet be az országban, aminek köszönhetően fellázad a nép és a liftes csapat a forradalmi hangulat elől elmenekül az országból.
Hosszas Csendes-óceán fölötti repülés után, Új-Zélandon teszi le őket a felvonó. Itt már civilizáltabb környezetbe kerülnek, egy zenei fesztivál kellős közepébe. Trampli úr még egy régi holland ismerősével is összefut. A gond csak az, hogy a liftjük meghibásodik. Szerelők dolgoznak rajta, de egy malőr folytán a lift gombnyomásra nem felfelé, hanem lefelé halad. A kis csapat a földgolyón keresztül, egy fúrt alagúton át jut vissza Hollandiába, pont a Konty áruházba, ahol mindenki boldogan fogadja őket.
Ebben a könyvben a csodák olyan magától értetődőek. Hőseink már akkor sem viszik túlzásba az aggodalmat, amikor elrepül velük a lift az ismeretlenbe. Néhány kósza aggodalmas gondolat után győz a kíváncsiság, a kalandvágy. Ez a négy ember a világ legtermészetesebb módján működik együtt. Egy csapattá válnak, és a legevidensebb dolog, hogy segítenek egymásnak. Kalandjaik tele vannak valóságos helyzetekkel, amelyeket mesebeli fordulatok hoznak közelebb a gyermeki képzelethez.
Annie M.G. Schmidt sosem gügyög a gyerekeknek. Nem próbálja kipárnázni, megcukrozni a regényeit. Műveiben hemzseg a társadalomkritika, amit humorral enyhít. A gyermeki agy számára befogadható módon mesél olyan dolgokról, amelyekről mi szülők nem beszélünk szívesen a gyerekeinknek, miközben ott van körülöttük és jobban foglalkoztatja őket, mint gondolnánk. A gyerekek pontosan látják, hogy a világ bonyolult, hogy van benne jó és rossz is. Hogy mást ne mondjak van benne például politika, amitől hiába óvjuk őket, ők is hallanak róla. Schmidt hihetetlen iróniával figurázza ki a felnőttek világát. Gyerekszereplői sok esetben sokkal bölcsebbek, életrevalóbbak mint a felnőttek. Ennek köszönhetően minden regénye optimista. Főhőseiben mindig ott a remény. Bagossy Laura ajánlója
