Honnan jöttünk? Kik vagyunk? Mit akarunk?
Az irodalom visszavág című könyv alternatív, letehetetlen és kötelező! Olvass bele a kötetbe, és te is rájössz, hogy mennyire igazunk van! Mert ez a könyv azoknak szól, akiknek gyöngybetűkkel teleírt füzetében különböző színekkel alá vannak húzva a címek, és kiemelő filccel jelölve a megtanulandó fogalmak. Meg azoknak, akik a kötelező olvasmány kifejezés elhangzásakor heveny undort éreznek, és azonnal internetes összefoglalások után néznek, akik a memoriterek magolása közben szitkozódnak, és a költő meg a tanár édesanyját emlegetik.
A görögök a mítoszokkal nemcsak a világ és az emberi létezés nagy kérdéseit mesélték el, hanem azt is, honnan származnak ők, a családjuk, nemzetségük, azaz elmesélték saját őseik történetét: ezeket hívjuk eredetmítoszoknak. Ilyen eredetmítosz az akhájok és trójaiak közös története, a sok történetből álló trójai mondakör.
Nagyon sokat elmond egy népről, milyen mítosszal fogalmazza meg saját magát. A magyar nép eredetmítoszában szerepel Fehérlófia, szarvasűzés, turulmadár, Emese álma, vérszerződés, honfoglalás és Lehel kürtje, a görögök egyik legfontosabb eredetmítosza pedig a trójai háború. És ahogy a magyarság eredetmítoszainál nem tudjuk pontosan meghúzni a határt, mikortól kell történelmi forrásként kezelnünk a történeteket és meddig mítoszként, úgy a görögöknél sem mindig világos, mi a mítosz, mi a történelmi tény.
Heinrich Schliemann és a 9 és ¾-ik vágány
Harry Potter a londoni King’s Cross pályaudvar 9 és ¾-ik vágányáról indul Roxfortba. Van-e ilyen vágány a King’s Crosson? Nincs. De a regényből tudjuk, hogy ha valaki mégis el akar jutni arról a vágányról az izgalmas varázslóiskolába, nincs más dolga, mintnekifutni a King’s Cross pályaudvar 9. és 10. vágánya közötti téglafalnak, és jó esetben ott is terem annál a bizonyos vágánynál.
Úgy hírlik, nincs tele a King’s Cross pályaudvar 9. és 10. vágánya közti téglafal vérnyomokkal, és betört fejű emberek sem üldögélnek a fal előtt, akik mind megpróbáltak átjutni a varázslatos vágányhoz.
Hiszen a Harry Potter irodalmi mű, képzelet, fantázia! Értitek? Az igazából nincs!
De mi történne, ha valaki bebizonyítaná, hogy az a vágány tényleg ott van? Hogy az irodalom nem pusztán fikció, mese, hanem a valóság?
Ugyanis ugyanezt mondták Homérosz Iliászáról is. Az csak egy irodalmi mű, képzelet, fantázia! Trójai háború? Trója vára? Ugyan már! És amikor jött egy Heinrich Schliemann nevű műkedvelő régész, és azt mondta, hogy elolvastam Homérosz eposzát, és az eposzból kiolvasható adatok alapján ITT van Trója, és leütötte az ásóját, mindenki kinevette.
Nagy volt a megdöbbenés, mikor elkezdett ásni, és TÉNYLEG megtalálta Trója várát.
Ez a történet akkor is tanulságos, ha nem teljesen igaz. Ha Schliemann maga is író volt kicsit. A fantázia bajnoka! Homérosz leírásai, művei ugyanis ettől függetlenül is megdöbbentően hitelesek.
Azaz ne siessünk elhamarkodott ítéletet hozni, ha az irodalmi művek hitelessége kerül szóba. De főleg
Homérosszal vigyázzunk!
Hogy miért kell vigyázni Homérosszal? Minden és még annál is több kidetül a könyvből, irány az Irodalom visszavág első kötete!
