Hat új könyv az egész családnak
A Scolar gondozásában megjelent új könyvek egytől egyig lenyűgöztek! Találunk benne olyat, ami messzi korokba repít minket vissza, kisiskolásoknak való foglalkoztatót, de olyat is, amivel felidézhetjük a nyár hangulatát… Lássuk a szemlét!
A Királylányos könyv a nagyóvodás kortól egészen az alsó tagozat végéig, sőt még a kiskamaszok számára is izgalmas történeteket kínál. A Föld minden tájáról megismerhetünk egy-egy hercegnőt, királylányt, a maguk legendássá, világhíressé vált történeteikkel. Az igazán izgalmas pedig az, hogy Nádor Zsófia szerkesztésében a kötetbe olyan valós történelmi személyek kerültek, mint Pokahontasz, Sisi, Szemiramisz, Nofertiti, Dzsingu, japán császárnő, Árpád-házi Szent Erzsébet, Theodelinda, longobárd királyné, és még sorolhatnám. Ezt a varázslatos ötletet Horváth Ildi igazán királylányos képei elevenítik meg. Azt hiszem, ez az a királylányos mesekönyv, amiért nem csak a kislányok rajonganak, hanem az anyukák is teljes lelkesedéssel olvasnak majd.
A kisiskolásoknak több nagyon izgalmas könyvvel is készült a Scolar Kiadó az ünnepekre. Először is érdemes beszerezni a Kreatív foglalkoztató – Karácsony című kiadványt, hogy az ünnepekre legalább annyira hangulatba hozhassuk magunkat, mint környezetünket. A masszív, több mint száz kis barkácsolnivalót kínáló „füzet” segítségével könnyen, és viszonylag gyorsan készíthetünk hangulatos díszeket, képeslapokat, dobozkákat. Ugyanakkor emellett találkozunk logikai rejtvényekkel, színezőkkel és sok más izgalmas feladattal. Mindezt elsősorban a nagyobb ovisoknak, kisiskolásoknak ajánlom. Az ábrák, instrukciók egyszerűek, követhetőek, így biztos nem érhet bennünket csalódás! Mindössze egy ollóra, ragasztóra és pár színes ceruzára lesz szükségünk, és kezdődhet a barkácsolás!
A karácsonyi hangulattól kicsit távolodva ugyan, de óriási örömömre végre megérkezett a legújabb Garmann-kötet! Aki olvasta a Garmann nyarát és a Garmann utcáját, annak nem kell bemutatnom főhősünket. Az értékítéletek a kötetekkel kapcsolatban meglehetősen gyorsak és határozottak: valaki már a borítótól viszolyog, és van, aki az első sort elolvasva tudja, hogy ez telitalálat. Én az utóbbi, azt hiszem, néptelenebb csoport lelkes képviselője vagyok. Garmann úgy kerek, ahogy van: ugyanakkor az, aki riog Stian Hole képi világától, biztos, hogy egy cseppet sem fogja jobban érezni magát a sorait olvasva. Ez az az utazás, ami a gyerekkorba, annak minden szorongásával és félelmével képes visszarepíteni minket.
Ez persze így nagyon ijesztően hangzik, mégis azt kell, hogy mondjam, nem az. Az igazság az, hogy ezek az érzések Garmann számára, a vele egykorú kisiskolásokhoz hasonlóan teljesen természetesek és nyíltak, őszinték és gyönyörűek. Sőt, az első iskolaévtől, az ismeretlentől való félelem és Roy brutalitása után nem fogjátok elhinni, hogy Garmann milyen titkokat őriz a harmadik kötetben! Na, jó, nem árulom el, de annyit azért igen, hogy ezúttal Garmann megküzd a világegyetemmel. Emlékszem, hogy kisgyerekkoromban számomra a legszorongatóbb érzés az volt, hogy elfogadjam, hogy a Föld, amin élünk, bizony sokkal nagyobb és összetettebb rendszerek része. Ezzel Garmann is szembesül, de ezúttal szerencsére nincs egyedül a gondjaival. Mert bizony Garmann már akkora lett, hogy közös titkokat őrizhet a szíve!
Ha már a félelmeknél és szorongásoknál tartunk, itt kell megemlítenem egy fantasztikus könyvet Eline Snel Ülj figyelmesen, mint egy béka – Mindfulness-gyakorlatok gyerekeknek és szüleiknek című kötetét. Mert, mint ahogy Garmanntól is tudjuk, a gyerekek gyakran nyugtalanok, szorongók és szétszórtak. Ezen segíthet a módszer, mellyel gyakorolhatjuk, hogy tudatosan jelen legyünk az adott pillanatban. Megtanulhatunk nem a fejünkre, hanem inkább a hasunkra figyelni és elaludni, ellazulni, megszabadulni a tudattalan áramlásától és egyszerűen ellazulni. A tudatos jelenlét, a Mindfulness-gyakorlatok eredetileg ötéves kortól ajánlottak, de sokaknál kisiskolás korban jelentkeznek először az igazán szorongató gondolatok. Mégis mindez mindenkinek jó! Azt tapasztalom, hogy jó a kisebbeknek, sőt a felnőtteknek is.
Mi most túl vagyunk egy költözésen gyerekkel, munka mellett, ünnepek előtt, szóval úgy érzem, ennél alkalmasabb pillanatban nem „tesztelhettem” volna a meditációs gyakorlatokat. És azt kell, mondjam, én egy tipikus maximalista szorongó tudok lenni, ha nem figyelek magamra, úgyhogy nekem meg a kétéves lányomnak abszolút beváltak az egyszerűbb pocaknézős légző gyakorlatok. És új lakásban, boldogan jelentem, két éjszaka után nagyokat aludtunk a kartondobozok rengetegében. Az ellazulást, a tudat összpontosítását a kötet mellett egy CD-melléklet segítette számunkra.
Viszont, hogy visszakanyarodjak az ünnepekhez és a szünethez, ajánlok egy szuper, igazán magával ragadó történelmi krimit kilenc éves kortól. Ez pedig nem más, mint az Idődetektívek sorozat 18. kötete! A Caesar és a nagy összeesküvés elrepít minket a Római Birodalom korába. A sorozat hősei, Julian, Kim és Leon egy bűnügyet próbálnak felgöngyölni, ezért utaznak a múltba. Ezúttal időszámításunk előtt 65-ben járunk, pont a választási hadjárat közepén. Caesar ellenfelei pedig egyáltalán nem tűnnek tisztességesnek… Ami különösen jó ebben a sorozatban, hogy jelen ismeretink tükrében a kép, amit fest a történelmi múltról hiteles, tudományosan indokolt. A regényt egy függelék egészíti ki a történelmi tényekről, valamit egy szószedet a korszak jellemző kifejezéseivel. Én boldog lennék, ha egy Idődetektívekkel gubbaszthatnék pár órát a fa alatt...
Az utolsó és egyben legsúlyosabb könyv, amit választottam pedig nem más, mint A zuhanás sokkja. Elég nagy rajongója vagyok a Scolar Kiadó progresszív, ifjúsági sorozatának (melyekről itt olvashatsz bővebben), eddig még egyetlen kötetében sem csalódtam, maximum erősen elgondolkoztam azon, hány éves kortól érdemes egy-egy igencsak lehúzós, de sokkal inkább magával ragadó kötettel terhelni a gyerekeket. A Semmi még nem nagyon vágott a falhoz, számomra inkább pozitív, mint negatív előjelet rak az életnek elgondolt fogalmunk elé. A Fiú novellái, a Csikk, ami elsőre fejlődésregénynek tűnik, de aztán azt vesszük észre, hogy ez valahol pont a fejlődés ellenpontja körül mozog és a Luke és Jon hátborzongató apa-fiú története sokkal inkább a falhoz vágtak.
A zuhanás sokkjáról viszont, mikor leraktam a könyvet, az volt az első gondolatom, hogy erről nem szabad írni semmilyen ajánlót. Mindenki olvassa el szépen, kamaszok és felnőttek: őrüljenek meg maguk is húszas éveiben járó Matthew-val, aki imádott, Down-szindrómás bátyja halála után a skizofréniájával küzd. Na, ugye, hogy ezek után mindenki azt gondolja, hogy ez csak borzasztó, vagy totál giccses, vagy iszonyat felszínes próbálkozás lehet, lehetetlen megírni, bár jó lenne; de nem hiszem, hogy egy terapeuta olyan írói trükkök tudója, hogy működhet a dolog. Ilyen előfeltevésekkel kezdtem el olvasni a könyvet én is. Nem gondoltam, hogy a skizofrénia berkeibe ennyire cselesen vezet, csal be a szöveg, de azt kell, mondjam, zseniális. Igen, működik! Nagyszerű szöveg, nagyszerű küzdelem! Azt viszont most nem árulom el, hogy (szerintem) milyen előjelet rak az élet elé, mindenesetre kötelező olvasmány mindenkinek a témája ellenére akár a karácsonyfa alatt is, ugyanis ez elmúlt hónap egyik legjobb belső utazását biztosította számomra!Ha tetszett a scolaros felhozatal, olvasd el, mit gondol Laura a Fangirlről, vagy Kende az új Minecraft-könyvről!
