Ha nem jön álom a szemekre
Harcos Bálint meséit sokat olvasom a kislányomnak, rengeteget nevetünk Szofi kalandjain és A csupaszín oroszlánon, együtt izgulunk a Tigrissel, hogy vajon mi lesz a kölykével, és drukkolunk Pindurnak, hogy sikerüljön igazi boszorkánycicává válnia. Emiatt már alig vártam, hogy belevágjunk Harcos Bálint új könyvébe. Azt kell mondjam, ezúttal sem csalódtunk. - Grancsa Gergely szerkesztőnk ajánlóját olvasod.
Este van. Mindenki álmos, már túl vagytok a vacsorán, fürdésen, fogmosáson és az esti mesén, sőt a második esti mesén is. De valahogy mégsem sikerül elaludni. Egyszerűen nem megy. Mert mi történik, amikor éjszaka van? Mitől olyan minden, mint nappal, csak valahogy mégis más? Éjszaka minden olyan furcsa, megnőnek az árnyékok, más zajokat hallani, mint nappal. Meg egyáltalán, éjszaka minden sokkal izgalmasabbnak tűnik, ilyenkor talán még a varázsigék is működnek. Nem csoda, ha a gyerekek néha nehezen alszanak el, hiszen ki akar lemaradni valami különleges dologról? Arról nem is beszélve, hogy néha egy-egy, az életünkben fellépő probléma is akadályozza a gyors elalvást. Miért lennének ez alól pont a gyerekek kivételek?
Ha neked is ismerős a helyzet, biztos vagyok benne, hogy Harcos Bálint új könyve, a Dorka és az elgurult gomb a ti könyvetek is lesz.
A szerző most megjelent könyvében három mese található, és mindegyik mese szorosan kapcsolódik az éjszakához és az elalváshoz. Dorka a babája elveszett gombját indul megkeresni alvás helyett, az éjszakai városban, útja során pedig új barátokat szerez egy holló és egy kőoroszlán személyében. Mirkónak, a második mese főhősének, van egy pici baglya, akit Mirkó még sosem látott nyitott szemmel, akárhogy is próbálkozott, de mielőtt elaludna, mégis meglátja, ahogy a bagoly kinyitja a szemeit. Végül pedig Ábel és Panni indulnak felfedezőútra egy, a szobájuk falán nyílt alagúton keresztül, hogy rengeteg beszélő állattal megismerkedve, végül álomba merüljenek. Szerezd be most a varázslatos meséket!
Azonban Harcos Bálint meséi valahogy ennél többről szólnak. Az elalvás köré felépített történetek egy-egy problémakört is felvillantanak, megmutatják, hogy lehet szembenézni a félelmeinkkel, milyen ha valaki olyat bántanak mások, akit nagyon szeretünk vagy azt, hogy milyen nehéz elengedni valakit, még ha csak egy nagy peléről is van szó. Ugyanakkor a történetek korántsem kívánnak probléma-megoldó mesékként feltűnni. Egyszerűen csak minden bennük van, amire igazán szükség van a jó mesékhez, az olyanokhoz, amik segítenek, hogy a nap végén mindenki nyugodtan és békésen tudjon elmerülni az álom és az éjszaka különleges világában.
A Szimonidesz Hajnalka által illusztrált könyv képi világa is tökéletesen illeszkedik a mesék líraiságához, édes-bús hangulatához. A történeteket olvasva olyan érzésem volt, hogy ezek a mesék úgy klasszikusak, hogy közben nagyon is maiak. Harcos Bálint olyan meséket írt, amik úgy idézik meg az Andersen-mesék hangulatát, hogy azoknak esetleges porosságát, merevségét elhagyják, de azt az igazi varázslatot, amit a mesék adni képesek, meghagyják.
Ébrenlét és álom, nappal és éjszaka, valóság és varázslat, ismerős és szokatlan. Harcos Bálint új könyvében mindez együtt van. A három mese friss, mai nyelven szólal meg, mégis a legnagyobb klasszikusokat idézi meg hangulatában, és így mesél arról, hogy nem veszett ki a varázslat a világból és néha bizony, nem véletlen, hogy nehezen alszanak el a gyerekek.
