Én szeretek élni!

Gévai Csilla válaszolt kérdéseinkre
2012-04-15 - Pagony

Gévai Csilla megjelenéséből, könyveiből, rajzaiból sugárzik, hogy valóban szeret élni! Új könyve, a Holdfényszüret lírai meséi egy különleges, régmúlt de számomra mostanában nagyon vágyott világot idéznek fel, ahol egy kicsit megáll az idő, fontossá válnak az emlékek, felidéződnek a letűnt korok egyáltalán nem poros emlékei.

Mesék igazi kapcsolatokról humorosan, olyan gévaicsillásan.

Mert ő tényleg szeret élni.

Vele beszélgettünk, és nagyon érdekes volt!

  • - A most megjelenő Holdfényszüret című könyvedben mindegyik írás egy-egy évszakhoz kötődik, a tavasztól a télig jutunk, és ahogy változnak az évszakok, úgy változik a mesék hangulata is, szerintem komolyabbak és líraibbak a szövegek, ahogy megyünk előre. Te egyetértesz ezzel?
  • 19687.jpg
    - A Holdfényszüret című mesémmel 2007-ben nyertem meg az első Aranyvackor pályázatot. Több, mint négyszáz pályamű közül lett nyertes ez a mese és a hozzá készült illusztrációim. Azóta eltelt négy és fél év, de ezt a mesémet változatlanul szeretem, így az áprilisban megjelenő könyvemben nem akartam se átírni, se átrajzolni a könyv címadó meséjét. A Holdfényszürethez akkor készült rajzaim lelkileg rendben vannak, ezért vállalom őket. Szerintem nem minden a profi rajztudás, lehet erős egy technikailag nem olyan pengén kivitelezett rajz is. Igen, látható és hallható a meséken az idő előrehaladta, az a luxus, hogy évek óta azt csinálhatom, amit igazán szeretek: írok és rajzolok.

- A kiadóban sokat gondoltunk, hogy igazából melyik korosztályhoz szól ez a könyv, te hány éveseknek ajánlod?

- Az egy nehéz kérdés, hogy hány éveseknek ajánlom ezt a könyvet: mondjuk akárhány éves széplelkűeknek. Vagy olyan gyerekeknek, akik nem tartják elképzelhetetlennek, hogy egyszer majd ők is megöregszenek, és olyan időseknek, akik még hozzáférnek saját maguk gyermek énjéhez. Cél a kor-átjárhatósága!

- Ezek mintha nem is igazi mesék lennének, hanem inkább novellák, neked ki a kedvenc novellaíród?

- De, ezek igazi mesék. Tele van szőve a cselekmény csodás elemekkel. Talán az utolsó, a téli mese kivétel ez alól, de ott az a csoda, hogy van egy olyan hölgy, mint Csengő néni. Kedvenc hangulatú íróim közül hirtelen most E.T.A. Hoffmann, Szerb Antal, Márai Sándor és Ottlik Géza jut eszembe.

- „A szenvedély pedig egy olyan érzés, ami elől nem bújhatunk el, nincs az a nyugdíj, ami megvédene minket tőle. Bizony, ha ez a valami, amit szenvedélynek hívunk, egyszer beléd költözik, benned is marad, amíg élsz, nincs mit tenni vele, csak munkával csillapíthatod.”- írod a Fodrászatunk büszkesége című mesédben. Neked mi a szenvedélyed?

- Én szeretek élni! Ez egy olyan kérdés, amire csak nagy szavakkal lehet válaszolni, és én azokat ifjonti koromban már kikiabáltam magamból. Most a saját és mások gyermekeinek szeretnék átadni valamicskét azokból a hangulatokból, amiért szerintem érdemes élni. Szenvedélyesen szeretek rajzolni, gőzfürdőbe járni, erdőben futni, barátaimmal remek bort inni és közben a mindenségről beszélgetni.

csillakez300.jpg
- Kulcsmotívumok szerepelnek a könyvben: álom, sötétség, szivárvány, nagymama vagy öreg hölgy, éjszaka, emlék, festészet, haj, vattacukor, nagyváros, mindegyikhez mondj valamit röviden, hogy neked mit jelent, miért fontos.

- Vicces ezeket a szavakat külön kiemelni a szövegből. Egy kanapét látok, amin Gulácsy Lajos fekszik, miközben Carl Jung próbálja meggyógyítani a lelkét.

- A színek a szövegben, és természetesen a képeken hangsúlyosak: a szentjánosbogár zöldje, a szivárvány, a vörös vagy a rózsaszín haj. Ha lehunyod a szemed, te milyen színt látsz? Neked is van egy saját krán színed, ahogy a második mesédben? Folyton változó szivárványnak tartod magad, vagy, ahogy én elképzellek, zöldeskéknek...

csillaszivarvany.jpg- A gimiben egyszer fizika órán a színekről volt szó. A négy év alatt ez volt az egyetlen olyan fizika óra, amit élvezettel hallgattam végig, mert úgy éreztem, végre a lényegről beszélgetünk. A tanárnőm azt állította, hogy nem valószínű, hogy van olyan szín az univerzumban, ami a Földön nem található meg. Ezt egyszerűen nem tudtam elhinni. Azt tudtad, hogy van egy olyan nagyon ritka „betegség”( én inkább áldásnak mondanám) mely jelenség azzal jár, hogy a beteg sokkal, de sokkal több szint tud érzékelni, mint egy átlagos ember? E gyönyörű többlet neve négyszínlátás, azaz tetrakromácia. A tetrakromát-képességű személyek mind nők, és sokkal több színt látnak a normálisnál. Akik ebben a betegségben lubickolnak, na azokat nagyon irigylem! Milyen fantasztikus lehet ilyen szemmel belenézni egy szivárványba! Mi hozzájuk képest színvakok vagyunk. Én milyen színű vagyok? Biztos, hogy változó, most van bennem sok türkiz, barna, fűzöld. Bordó nincs.

- Amikor írtad, tudtad, már, hogy hova, milyen képet fogsz festeni? Vagy volt-e olyan, hogy előbb volt meg a fejedben egy kép, vagy egy szín, és ahhoz próbáltad idomítani a szöveget?

- Amikor írom a szöveget, én filmként látom a történetet. Leginkább egy-egy kedvenc mondatomat rajzolom meg a szövegből. Onnan tudom, hogy jó valami a szövegben, hogy megjelenik hozzá egy grafika a képzeletemben, amit aztán megpróbálok lerajzolni, van, hogy sikertelenül. Akkor nem erőszakoskodom tovább, egy másik jelenetet illusztrálok inkább.

- Könyved szereplői magányos gyerekek, egy öregebb, tapasztalt felnőtt mellett. Neked is volt valaki anno, aki nagyon meghatározó volt? Az is érdekes, hogy a szülői vonal csak marginálisan van jelen a történetekben, de ez valóban igaz, hogy sok gyerek inkább a nagyszüleiben leli meg a lelki társát.

csillacsengo300.jpg- A középkorú felnőttek sokat dolgoznak. Ez most is így van, meg akkor is így volt, amikor gyerek voltam. Évekig egy franciaágyban aludtam a dédnagymamámmal, mielőtt kilencven éves korában meghalt. Azt gondolom, ez nagyon markáns élmény az életemben. Rengeteg mindent tudott nekem átadni abból a letűnt világból, amiben ő élt. Egy elegáns bérházban nőttem fel. Bal szomszédunk Gauss bácsi volt, a nagy német matematikus rokona. Ő is szerepelt már egy mesémben. Engem nagyon érdekelnek az öregek, idősek, vénlányok, agglegények. Nem szeretem az arroganciát, rájuk meg ez nem jellemző. De azért azt szeretem, ha egy idős néni vagy bácsi még „benne van a buliban”. Nekem vannak idős barátaim. Gyerekkoromban is voltak. A templomomba a csokrokat, meg a hímzett terítőket idős hölgyek készítik, igazi odaadással, műgonddal. Én ezért odavagyok. Az idősek már ki tudják kapcsolni a világ forgatagát, és bele tudják látni egyetlen csokorba a világot. Aki ezt tudja, azt tisztelem. Én jó fej idős szeretnék lenni, akitől lehet majd kérdezni.

- Milyen a viszonyod az öregséghez és szerinted a mai gyerekek hogyan állnak hozzájuk, neked milyen meghatározó élményed volt/van ezzel kapcsolatban?

- Elsősorban személyiségeket látok, nem öregeket meg gyerekeket. Automatikusan nem fogok valakit tisztelni attól, mert öreg. Engem se azért szeressenek, mert középkorú vagyok. De tény és való, hogy az öregek lényében sokszor látok valami misztikusat, titkosat, ami engem nagyon is érdekel. Ők már voltak annyi idősek, mint én, én még nem, amennyi ők. Előrébb vannak.ikerkep600.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Iker-kép: Az első képen az ükanyám ül, a jobb vállán a dédanyám áll négyéves kislányként.(Tés 1905) A másik képen én ülök, és a lányom áll jobbomon négyévesen. (Budapest, 2011)

- Visszakanyarodva hozzád, annyi mindent csinálsz, írsz, festesz, kiállítasz, rendezel, mindeközben anya vagy, melyik az igazi Csilla?

- Remélem mind igazi, amit csinálok, különben nem ér az egész semmit. Ezeket a dolgokat mindig is csináltam, gyerekkoromban úgy nézett ki, hogy színész leszek. Szerettem csapatban lenni, együtt játszani a többiekkel. Nagy koromra aztán megismertem önmagamat, és rájöttem, hogy mire nem vagyok képes. Nem tudok megalkudni. Ez persze jó, csak nagyon nehéz életutat diktál: nincs anyagi bázisépítés, nincs biztonságos ismétlések sorozata, ha érted mire gondolok. Viszont így vannak érdekes kihívások az életemben, mindig ki kell találni, hogy hogyan lesz a legjobb, mindig drukkolok magamnak. Anyaként is.

- Melyik történet és miért áll hozzád a legközelebb, esetleg melyik szereplő vagy te?

- A Holdfényszüretből? Lelkületre el tudom képzelni, hogy hasonló nénivé válok, mint Csengő néni. Csak ő azért magányos, mert a hivatása miatt feladta a családi életét. Ezt rosszul tette.

- Amíg nem leszel Csengő néni, addig is sok mindent csinálsz. Mivel foglalkozol mostanában?

- Nagyon izgatott vagyok, mert a Pagony könyvesbolt hamarosan új külsőt nyer, amiben egy kicsit benne lesz a kezem. A Holdfényszüret könyvbemutatója április 20-án este 19 órától lesz a Pagony Könyvesboltban, persze, hogy gyerekekkel! A következő könyv, amin dolgozom, az „Amíg utazunk” munkacímet viseli. Ez a könyv olyan gyerekeknek íródik-rajzolódik, akik szeretnek történeteket hallgatni arról a járműről, amin épp utaznak, arról a városról, ahol élnek. Szerintem több kisfiú kedvelni fog érte! Aztán ősszel, szeptember 20-tól lesz egy kiállításom az állatkertben, amit a majmoknak és a zebráknak rendezek. Na jó, nem is. Olyan gyerekeknek rakom ki a barlang galéria falára a rajzaimat, akik ugyanúgy szeretik a képzőművészetet és a pálmaházakat, mint én. Eljöttök?

Kapcsolódó termékek

Holdfényszüret
Holdfényszüret Neked: 2967 Ft Eredeti ár: 3490 Ft Listára Kosárba