"Az ember addig él, amíg van, aki szeresse"
Hatalmas örömmel és lelkesedéssel fogadtuk Vészits Andrea regényét, nem csak azért, mert hosszú évek után végre új, spin-off kötettel bővült az Időfutár-sorozat, hanem azért is, mert a Boszorkánysziget 28 73 egy végtelenül izgalmas, gondolatébresztő, részben családkutatáson alapuló regény. Most a szerzővel beszélgettünk a könyv mögötti kutatómunkáról, Móra Ferencről és még sok minden másról. Olvass tovább!
Azzal, hogy Móra Ferencről írtál, a saját családod történelméről is meséltél. Mennyiben alapult a családkutatásra a regényed?
Gyerekkorom óta szenvedélyesen olvasom dédapám, Móra Ferenc műveit, írásait, levelezését és kutattam az életét. Korábban már írtam róla egy életregényt Apapa regénye címen, készítettem róla egy filmet - Anzix a búzamezőkről -, és a szegedi Móra Ferenc Múzeumban a Móra Rengeteg – a zöld Móra állandó kiállítás kurátora voltam. Nagyon alaposan ismerem a családom történetét, mindig is sokat foglalkoztam a múltunkkal, és így minden, ami a könyvben szerepel, az hiteles. Szépítés nélkül.
Kattints ide és szerez meg a kötetet!
A regényedből egészen más képet kapunk Móráról, mint amit ismerünk (vagy ismerni vélünk?). A valós Móráról írtál, vagy inkább egy valós gyökerekkel rendelkező, de fiktív alak csatlakozik Tekla kalandjaihoz?
Móra Ferencről leegyszerűsített, idealizált kép él a köztudatban, én pedig megpróbáltam őt olyannak bemutatni, amilyen valójában volt – egy hibáktól és gyarlóságoktól sem mentes, nagyon színes személyiség. Lobogó szenvedély belül, kínos fegyelem kívül. Csupa irónia. Lelkes természetvédő és szerelmes férfi. Aki imád mesélni és élni.
Célod volt, hogy formáld az általános Móra-képet a regénnyel?
Valóban szeretném formálni az általános Móra képet ezzel a könyvvel. Teklát, aki a huszonegyedik század gyermeke, nem érdekli az irodalom, nem állhatja az írókat, s ezt az ő szemében „ősöreg, 53 éves öntelt firkászt” meg különösen nem. Aztán a közös utazásuk során mégis nagyon megszereti. És remélem, hogy az olvasók is így tesznek. Mert Móra Ferenc úgy gondolta, az ember addig él, amíg van, aki szeresse. És mindenkinek a hite szerint adatik.
Egyértelműen érződik a Boszorkánysziget 28 73-at olvasva, hogy szoros szálak fűznek Szegedhez. Mesélnél erről egy kicsit?
Én már Budapesten születtem, de az egész családom szegedi. Gyerekkorom nyarait anyai nagyszüleimnél töltöttem Alsóvárosban és rengeteg csodálatos, meghatározó emlékem van azokról az időkről. Nagyon erősek ezek a szegedi gyökerek, otthon érzem magam a városban. A regényben gyerekkorom szeretteit és színtereit is megörökítem. Etica anyám nagynénje volt, varrónő és könyvmoly a Pálfy utcából, akit a környezete bolondnak bélyegzett. Én nagyon szerettem. Tekla nagyszüleit pedig a saját nagyszüleimről mintáztam. Aki követi Tekla és Móra útját Szegeden, az bejárja velem gyerekkorom ma is felkereshető, varázslatos helyszíneit.
Miért pont a boszorkányperek korát és a ‘70-es éveket választottad a regény történelmi fejezeteihez?
Gyerekként sok időt töltöttem a Boszorkányszigeten és mindig foglalkoztatott a története. Sokáig azt hittem, az a szellemi sötétség, amiben el lehetett hitetni, hogy léteznek boszorkányok, örökre elmúlt. Ma már nem vagyok ebben olyan biztos. A koncepciós boszorkányperek pontosan megmutatják, hová vezet a tudatlanság és az abból születő gyűlölet. Itt és most nagyon fontos erről beszélni.
1973-ban már gimnazista voltam, ehhez a korszakhoz fűződik a kamaszkorom. Az is diktatúra volt és mifelénk roppant hasznos megismerkedni a diktatúrákkal, a puhábbnak tetszőkkel is, hogy biztosan felismerjük őket minden alakban.
Ebből a cikkből mindent megtudhatsz a Boszorkánysziget 28 73-ról!
Hogy mutatnád be Teklát azoknak, akik nem olvasták az Időfutár-sorozatot? Szerinted mit kell mindenképpen tudni a vöröshajú tudóslányról?
Tekla különleges lány. Nagyon okos, kísérletező kedvű és vakmerő. Ezek a tulajdonságai vezettek oda, hogy felrobbantotta az iskola kémia szertárát és szert tett a Madame Tekla becenévre Madame Curie után. Eddig még minden iskolából kicsapták, mert öntörvényű és mindig bajba keveredik. Szerencsére van egy fantasztikus anyja, Pusztai professzor és egy kalandor macskája, Schrödinger. Egyébként nagyon magának való, és Hanna volt az első barátnője, akitől hol két évszázad választotta el, hol több, mint másfél évezred. Ritkán sikerült ugyanabban az idősíkban tartózkodniuk, de a barátságnak ez nem lehet akadálya. Tekla első szerelme pedig egy földönkívüli volt, Bulcsú.
Van még olyan szereplője az Időfutár-sorozatnak, akiről szívesen írnál a későbbiekben?
Az Időfutár minden szereplőjét szeretem és nagyon érdekel a sorsuk. Hanna néni különösen közel áll a szívemhez. Neki még tartozunk egy esküvővel, ami Hanna néni ismeretében olyan esküvő lesz, amilyet még nem látott az Univerzum.
Kattints ide és szerezd meg Vészits Andrea legújabb könyvét!