Vadadi Adrienn: Dorcinak szülinapja van
Itt a Pagony meseantológia sorozatának záródarabja, a 6 éves lettem! Talán nincs is olyan dolog, amit jobban vár egy nagycsoportos, mint ezt a születésnapját! Csupa izgalom, csupa változás ez a kor. Nem hiszed? Akkor olvass el egy mesét a kötetből!
Dorci ma reggel fülig érő szájjal érkezett az óvodába, ugrándozott, alig fért a bőrébe. Anyukájával hajnal óta sütöttek,
hiszen ma van Dorci születésnapja. Végre ő is hatéves lett, és
neki is meggyújthatják a hat szál gyertyát! Ő a legfiatalabb
a csoportban, már alig várta, hogy utolérje a többieket. Ma
reggel az új ruháját vette fel, azt a fodrosat, amit messzi nagymamája varrt a szülinapjára és küldött el postán. A hajába
a kedvenc csatjait csatolta, és a mellére feltűzte a szülinapos
jelvényt, hogy mindenki láthassa, ma van a születésnapja.
Ahogy Dorci belépett a csoportba, körülállták a gyerekek.
– Én is hatéves lettem! Ma van a szülinapom! – ujjongott. – Szörpöt is hoztam, és csokitortát is, de olyat, amiből
Lea és Peti is ehet!
Rendeld meg a kötetet!
Lea és Peti érzékenyek. Lea nem ehet tojást, Peti pedig
tejet. Lea sokszor sír ebédkor, mert azt szeretné enni, amit
a többiek. Dorci anyukája tudta ezt, hiszen Lea sokszor járt
már náluk vendégségben, ezért igyekezett olyan tortát sütni, amit ő is, Peti is megkóstolhat. Dorci, Lea és Maja már
kiscsoport óta elválaszthatatlan barátnők. Régen Maja sem
ehetett meg mindent, ezért ő szokta ebédnél vigasztalni Leát:
– Ha nem sírsz és megeszed az ebédet úgy, mint én, amikor még kicsi voltam, akkor biztos ki fogod nőni a tojást!
Pásztohy Panka illusztrációjaMiután Dorci mindenkinek elújságolta a szülinapját, minden úgy történt, ahogy általában lenni szokott, de mégis
egy kicsit másképp. Dorci, Maja és Lea a babaházba bújtak
játszani. A babacsaládon minden reggel összevesznek, hogy
ki játsszon a hosszú, szőke hajú kislánnyal. De ma reggel
Maja és Lea szó nélkül átengedték Dorcinak a kedvenc babát. Amikor Dorci elunta a játékot és reggelizni ment, az
asztalnál csak fiúk ültek. Máskor ügyet sem vetettek volna
rá, hogy egy lány is leült közéjük, szó nélkül kicsorgatták
volna a maciból az utolsó csepp mézet, de ma Dani a macit odanyújtotta Dorcinak, hogy napocskát vagy szívecskét
csorgathasson a vajas kenyerére. És amikor indiánfogócskásat
játszottak, és Berci számolta ki, hogy ki lehessen az első fogó,
Dorcira esett a választás, és ezen senki sem morgolódott. Az óvó néni kacsintott egyet Bercire, és hagyta, hogy Dorci
háromszor is körbenyargaljon a csoportszobán, és csak ezután kapjon el valakit.
Olvasd el Viola Beáta pedagógus ajánlóját!
Miután a gyerekek jól elfáradtak, az óvó néni mesét mondott nekik. Mindenki a szőnyegre heveredett, és úgy hallgatták a bátor királyfi legújabb történetét. A mese után megmosták az arcukat, megfésülték a hajukat, hogy kezdődhessen az ünneplés. A gyerekek most nem az asztalokhoz ültek, hanem a szőnyegre, hogy jobban láthassák az ünnepeltet.
Pásztohy Panka illusztrációjaDorci egyedül ült a kis, kerek asztalnál, amit a dadus néni
leterített a piros kockás terítővel. Az óvó néni elé rakta a tortát, becsukta az ablakokon a spalettákat, hogy sötét legyen,
meggyújtotta a hat szál gyertyát és lekuporodott a gyerekek
közé a szőnyegre. Szülinapokon mindig azt a dalt szokták
énekelni, amit Ákos iskolás testvérétől tanultak. Nagyon szerették, mert ha úgy akarták, sohasem ért véget. Dorcinak
is az volt a kedvence. Ahogy elkezdtek a többiek énekelni, furcsa érzés öntötte el. Izegni-mozogni kezdett a széken,
gombóc nőtt a torkában, könny szökött a szemébe. Nagy
levegőt vett, és hamar elfújta a gyertyákat. Ez jelentette a dal
végét. A gyerekek a sötétben sikítani és tapsolni kezdtek,
aztán elkiabálták együtt a hat éljent.
Az óvó néni felkapcsolta a lámpát, és megkérdezte:
– Ki szeretne jókívánságot mondani Dorcinak?
A gyerekek megint kiabálni kezdtek, hogy: ÉN! ÉN! ÉN!!!
Az óvó néni egymás után szólította őket.
– Azt kívánom – mondta Levente –, hogy húsz gyereked legyen!
– Én meg azt – állt fel Zétény –, hogy rendes férjed legyen, olyan, aki nem kiabál.
– Én azt kívánom – kiáltotta Zsófi –, hogy mindig együtt
lehessél a családoddal és százezer évig éljetek!
– Én azt – szólt Bianka –, hogy minden kívánságod teljesüljön.
– Most mit kívánsz, Dorci? – kérdezte az óvó néni.
Pásztohy Panka illusztrációjaDorci kicsit gondolkodott, aztán így felelt:
– Azt, hogy megehessük a tortát!
A gyerekek gyorsan a helyükre ültek, a dadus néni felvágta a csokitortát, az óvó néni szétosztotta, de az első szeletet
Dorcinak adta. Aztán megitták a szörpöt is, és minden úgy
folytatódott, ahogy általában szokott, csak egy kicsit másképp.
Tedd kosárba!
