Mit látsz a gyerekkor tükrében?
Ez valójában nem egy könyv, hanem egy könyvborítók közé zárt varázsdoboz. Ha kinyitjuk, kiszabadul a gyerekkor varázslata. Lapozgassátok, olvasgassátok, csodáljátok meg Tasi Katalin és Szimonidesz Hajnalka új könyv-varázslatát! Itt a Lányka, tükörben!
Barátság, család, születés és halál, az otthon melege, az összetartozás biztonsága. Erről szólnak Tasi Katalin svéd gyerekversekre emlékeztető prózaversei. Abba a korba repítenek, amikor még a játék a világ és az egész világ játék. Egyszerre szólnak felnőtthöz és gyerekhez, nagypapához és nagymamához, kistestvérhez és legjobb baráthoz.
Bunki, almáspite, repülés a hintán. Csúfolódás, gyerekszerelem, játékok életre-halálra. Porcukorként hullongó álom, almáspiteként szuszogó, meleg gyerektest. Összebújva olvasós, nézegetős könyv ez. Puhaság a szövegben és meleg, puha színek a lapokon: szeretnénk megsimogatni anyu hosszú haját, virágcsokrának a szirmait, a kistestvérke sziromarcát.
Kattints ide, és rendeld meg most!
Kevés szóval mondanak sokat a rövidke szövegek, és minél többször olvassuk, annál több jelentésük lesz. A gyerekkor olyan, mint a csiga. Lassú, de aztán majd ha visszanézünk rá később, mégis mintha ripsz-ropsz tűnt volna el. A hintázás olyan, mint a repülés, nagymama talán épp a kislánykori hintázásaira emlékezve "repül el", ezért mosolyog.
Szimonidesz Hajnalka illusztrációja“Amikor anyu kislánya lettem, két anyuka született: az én anyukám és az, aki egyszer majd én leszek. Vajon egy végtelen tükörben hány lányt láthatnék, ha nagyon sokáig belenéznék?” - így kezdődik a könyv, és valóban olyan, mintha tükörbe néznénk. Akinek ilyen szép, mesés gyerekkora lehetett, annak a múlt tükre ez a kötet, egy csipet gyerekkor-esszencia. Aki máshogy nőtt föl, az most átélheti ezt a csíkos pizsamás, szuszogó meghittséget. Aki épp ezt éli meg, az ölébe veheti a kisgyerekét, és együtt nézhetnek ebbe a pompás tükörbe. Te mit látsz a tükörben? Anyukádat, kislányodat, saját magadat egykori kislányként vagy majdani felnőttként?
Lapozz bele a könyvbe itt!
Generációk nézik egymást, akárcsak egy tükörben: sapkás nagymama, kopasz kistestvér, anyuka a hajzuhatagával. Sok-sok jelkép mesél az élet körforgásáról.
Szimonidesz Hajnalka illusztrációja
Honnan jöttünk, mielőtt megszülettünk? Honnan jött a kistestvérünk? Hová került a nagymamánk? Talán találkoztak odafönt? A szövegekben és a képeken úgy jelennek meg ezek a kérdések, mint egy hűvös simogatás. Gyógyítanak.
"Ha a szavak gyöngyök, akkor a mese egy szépen fűzött nyaklánc." - mondja a kislány. Próbáljuk fel ezt a tarka-szép anya-lánya nyakláncot!
Kattints ide, és rendeld meg most!
Viola Bea cikkét olvastad.
