Virágkereső
Kiss Judit Ágnes gyönyörű meséje erőt és reményt adó varázsmese, mely úgy beszél a gyerekeknek a gyógyulásról, hogy közben nem tagadja le a betegséggel járó nehézségeket sem. A Zsálya hercegnő várva várt folytatása egy kicsit idősebbeknek szól, mint az első kötet, így Zsálya valóban elkíséri a gyerekeket a felcseperedés útján. Szimonidesz Hajnalka gyönyörű illusztrációi pedig gondoskodnak róla, hogy ezt a könyvet senki ne akarja majd becsukni. Zsálya legújabb történetét túlzás nélkül mindenkinek ajánljuk 9 és 99 év között, hiszen mindenkinek sokat fog adni. Viola Beáta cikkből megtudhatod, miért. Kattints ide a folytatásért!
“Megint úgy indulunk útnak, hogy csak azt nem tudjuk, mit keresünk, és csak azt nem, hogy hol?” Emlékeztek Zsálya hercegnő kalandjaira az álomszerű Aevus birodalmában? A kislányt egy este meglátogatja Fényilonca, a lepketündér, és elmondja neki, hogy Zsálya valójában Salvia hercegnő. A kislány unikornisháton elutazhat Aevusba, hogy segítsen a királyfinak, akivel ugyanazon a napon, ugyanabban az órában és percben születtek. Efirfira, az unikornis és Aldo herceg Zsálya legjobb barátaivá válnak.
Ők sietnek most a súlyos beteg Zsálya segítségére. A második kötetben ugyanis hónapok óta kórházban fekszik erőtlenül. Meg kell találnia a gyógyulása virágát Aevus birodalmában. Hamar kiderül, hogy ehhez mélyvölgyi utazásra kell indulnia, amit még Aevus lakói közül sem ismer mindenki. Szerencsére Fényilonca meg tudja osztani Zsályával a legfontosabb tudnivalókat: “Mélyvölgy nem egy hely, hanem az utazás módja.” A mélyvölgyi utazás ezúttal egy folyó alatti folyóba vezet, ahol Zsálya még az ősanyáival is találkozik.
Kattints ide és szerezd meg a kötetet!
"Sose vigyél magaddal hosszú útra nehéz dolgokat, amik nem is hozzád tartoznak! Tudod mi, ősanyák az almás pitével együtt néha bepakolunk teljesen fölösleges dolgokat is a lányaink zsákjába.” - tanítja ómama Zsályát.
A kislány az útja során felfedez magában és maga körül olyan dolgokat, amelyek létezéséről korábban nem tudott - például az árnyak erdejében találkozik a saját árnyékállatával. A Kilenckörű Kőlabirintusban közelinek látszik a cél, amikor távolodik és távolinak látszik, amikor Zsálya közeledik hozzá. “Az igazi utazás mindig olyan, hogy az utat is keresni kell” - mondja Fényilonca. Már ennyiből is érezhetjük, hogy Kiss Judit Ágnes lélegzetelállító történetében a népmesék évszázados bölcsessége tündöklik.
Mit tegyünk az őseinktől kapott örökséggel? Hogyan kezeljük a saját félelmeinket? Miben tudnak segíteni azok, akik közel állnak hozzánk? Bele mernénk nézni a jövő kútjába?
Nem könnyű kérdéseket tesz fel az írónő. Bizony semmit sem szépít Zsálya útján, amit egyedül kell végigküzdenie. A gyerekek mellé viszont javasolunk egy felnőtt kísérőt ebben a mélyvölgyi utazásban: olvassátok együtt Zsálya útját, és beszélgessetek róla! Ereszkedjetek bele kézenfogva a folyó alatti folyóba, hallgassátok együtt az ősanyák énekét, kukkantsatok bele együtt a főnix és a pók titokzatos házába, ahol élettörténetek szövődnek! Különösen ajánljuk ezt az utazást különleges élethelyzetet átélő családoknak.
Szimonidesz Hajnalka peidg igazi aevusi mesevilágot álmodott a történet köré, minden egyes képében hosszasan gyönyörködhettek majd, míg az olvasottakról és az élet nagy dolgairól beszélgettek.
“Ó, jóságos Lepidoptera! - csattant fel váratlanul Fényilonca. Annyi időt töltöttél Aevusban, Salvia hercegnő, és még mindig nem tanultad meg, hogy sohasem lesz minden tökéletes? Csak sok minden elég jó?
- Néha az is elég - nevetett fel Zsálya.”
Mi, olvasók, akik együtt küzdöttük végig Zsálya mélyvölgyi utazását, a könyv végén kislánnyal együtt örülhetünk a gyógyulás virágának és önmagunk teljesebb megismerésének.
Viola Beáta cikkét olvastad.