"Keressék a vadságot és a titkokat..."
Bemutatjuk Katya Balent, az Október, Október szerzőjét! A brit írónak fiatal kora ellenére már jó pár regénye megjelent, magyarul azonban most olvashatjátok először. Kattints ide, és olvasd el a vele készített interjúnkat!
For English, please scroll down.
Mesélnél nekünk egy kicsit az utadról? Hogyan lett belőled író? Hány évesen kezdtél el írni? Egyáltalán hogyan lesz valakiből író az Egyedült Királyságban
Mindig is író akartam lenni. Amikor kicsi voltam, állandóan meséltem fejben, még akkor is, ha csak azt narráltam, amit éppen csináltam. Amikor nagyobb lettem, kicsit elszégyelltem magam az álmom miatt, így aztán egyetemre mentem, és speciális igényű gyerekekkel kezdtem dolgozni. De még mindig voltak a fejemben történetek, és az egyik egyre hangosabb és hangosabb lett. Aztán egy nap leültem, és elhatároztam, hogy megírom. Nagy szerencsém volt, mert ez a történet szerzett nekem egy csodálatos ügynököt, aki eladta a könyvet az angol kiadómnak.
Mit csinálsz, amikor éppen nem dolgozol?
Sok időt töltök olvasással és főzéssel. A hosszú kutyasétáltatások segítenek új könyvötleteket kitalálni. Londonban élek, így folyton a kiállításokat és a színházakat járom - szeretem a város nyüzsgését.
A főszereplőd, Október annyira élettel teli és realisztikus karakter. Kiről mintáztad?
Azt hiszem, Október több fiatalkori ismerősöm keveréke, részben én vagyok, de leginkább kitaláció. Azt gondolom, az írók sok ingert magukba olvasztanak, és nem feltétlenül egy konkrét személyről mintáznak egy karaktert.
Volt hasonló természetközeli élményed, mint Októbernek? Mi ihlette az erdei életüket?
Ami azt illeti, én imádom a városi életet, és soha nem voltam nagy természetjáró. De aztán az apósom épített egy házat az erdőben, és oda költözött, távol az infrastruktúrától. Így kezdtem el felfedezni a vadon szépségét, és talán azért is szeretek a természetről írni, mert olyan, mintha először látnám. Olyan friss és gyönyörű.
Ahogy nektek Londonban, nekünk Budapesten is van egy nagy folyónk tele titkokkal és történelemmel. Mit gondolsz, hogyan hat a városiak gondolkodására egy ilyen látványosság?
Remélem, amikor nagyvárosiak olvassák az Októbert, inspirálni fogja őket arra, hogy keressék a vadságot és a titkokat maguk körül.
Olvasd el az Október, Október első fejezetét!
Te próbáltad már a folyami kincsvadászatot? Találtál valami izgalmasat?
Igen, próbáltam! Egészen sokszor megyek, de nem vagyok valami jó benne. Szép köveket szoktam találni, és sima folyami üveget, néha csontokat és érméket. Soha nem találtam semmi értékeset, de nagyon tetszik a gondolat, hogy én lehetek az első, aki évszázadok vagy évezredek óta először megláthatja, megérintheti ezeket a dolgokat.
Úgy érezzük, a folyami kincsvadászat többet jelent a regényedben, mintha csupán a főszereplő hobbija lenne. Mesélnél nekünk egy kicsit ennek a résznek a fontosságáról?
A folyami kincsvadászat a vadonhoz kapcsolja Októbert. Megmutatja neki, hogy a titkok, a természet és a történetek mindenhol ott vannak. Október mindig mesél, de amikor Londonba költözik, nem találja többé a történeteket. A folyami kincsvadászat kinyitja a világát. Szavakat ad a szájába, hogy kommunikálni tudjon az anyukájával és az apukájával, az új barátaival, hogy beszélni tudjon azokról a dolgokról, amik fontosak neki.
Ismerd meg Katya Balen regényét ebből a cikkből!
Mi nagyon-nagyon örülünk, hogy az Október, Októbert hamarosan a magyar fiatalok is olvashatják. Van számukra valamilyen üzeneted?
Imádom ezt a szót, hogy fiatalok (younglings)! Csak annyit szeretnék mondani, hogy köszönöm, hogy elolvassátok, remélem, tetszeni fog nektek Október története. Remélem azt is, hogy talán kimentek a világba, és ti is megtalájátok a történeteiteket.
Tedd kosárba ezt a gyönyörű könyvet!
Az interjút angolról fordítottuk. Ide kattintva eredeti nyelven is elolvashatod!
Click here for the English version.
