A tökéletes gyerekkönyv
Nem számít, hányadik kiadás vagy milyen formátum, A majom mamája minden alkalommal a toplisták élére ugrik, amikor érkezik belőle egy újabb adag. Mintha ebből a könyvből nem lehetne eleget nyomtatni, akkora rajongás övezi, hogy alig győzzük pótolni a polcokon. De mégis mi Julia Donaldson és Axel Scheffler titka? Miért szeretjük ennyire A majom mamáját? Ebben a cikkben ennek a kérdésnek járunk utána. Olvass tovább!
1, Hol van anya? Itt van anya!
Talán mindannyiunk számára ismerős az a boldog, gyermeki kacaj, amit akkor hallunk, amikor kukucsolósat játszunk egy babával vagy bújócskázunk a tipegő gyerkőccel. Amikor nem is az elbújás a lényeg, hanem a nagy összenevetés, amikor megtalálják a szülőt az átlátszó ajtó mögött. Vagy nem a gyerek gyors megtalálása a cél, hanem az, hogy az asztal alatt kuncogó apróság füle hallatára kérdezgessük végig: Vajon a függöny mögött van? Niiincs. Talán a párnák alatt? Neeem. Akkor az ágy alá bújt? Neeem. Csak nem az asztal alatt bujkál? De igeeeen!
Ezt a játékélményt idézi fel A majom mamája. Az anyukáját kereső kismajomnak a segítőkész pillangó egy sor olyan állatot mutat, akik csak egyetlen tulajdonságukban hasonlítanak majomra. Végül persze sikerül megtalálni a mamát is, és mi, olvasók együtt örülhetünk a kismajommal.
Szerezd meg most! Kattints ide!
Axel Scheffler illusztrációja2, Egy csomó állatot megismerhetnek belőle a kicsik
Amíg a kismajom és a pillangó körbejárják az erdőt, rengeteg izgalmas állattal találkoznak, és mindegyikről megtanulnak valamit. A mesét hallgató gyerekek így nem csak az állatok neveit, de a tulajdonságaikat is megismerhetik ebből az aranyos meséből.
A papagáj például, igaz, hogy a fák felett él, de csőrös és még rikácsol is. A béka pedig, igaz, hogy ugrál, de ráadásul zöld és brekeg. A denevérnek, igaz, hogy van finom bundája, de mellé a majmokkal ellentétben szárnya is. És így tovább, míg a sok-sok tulajdonságból végül sikerül összerakni, milyen is a mama.
Axel Scheffler illusztrációja3, Felolvasni legalább akkora élmény, mint hallgatni
Az, hogy A majom mamája megunhatatlan és ezredszer is szívesen meséljük (addigra már leginkább fejből), nagyban köszönhető a pörgős, rímes formának. Ezen a mesén különösen érződik, hogy Julia Donaldsonnak a színpadi szövegekkel is bőven van tapasztalata, pontosan tudja, mi hangzik jól felolvasva.
Emellett magyar fordítója, Papp Gábor Zsigmond is bravúrosan alkotta újra ezeket a sorokat, nélküle biztosan nem lehetne ekkora kedvenc A majom mamája.
4, Tökéletesen eltalált illusztrációk
Axel Shceffler tudja, mit csinál, ez nem is lehet kérdés. Pontosan érzi, milyen és mennyi vizuális inger az, amit a kicsik örömmel fogadnak egy mesekönyvben.
A majom mamája rajzai egyszerűek, mégis mindig van rajtuk mit nézni, keresgélni. Éppen annyira gazdagok, hogy újra és újra lekössék a gyerekeket, de egyetlen oldal sem túlzsúfolt vagy túl harsány. Mégis, sokadszorra átlapozva is mindig találunk egy új részletet. Egyszerűen nem lehet elégszer végignézegetni.
Axel Scheffler illusztrációja5, Humor, amit a legkisebbek is értenek
Mi teszi örökzölddé a bábelőadások és bohócműsorok “Ott van, ott van, a hátad mögött!”-típusú gegjét? Ugyanaz, amiért az első pontban emlegetett, elnyújtott bújócska is minden alkalommal megnevetteti a gyerekeket. Mert többet tudnak, mint a szereplő vagy (érzésük szerint) a szülő, mert egyszerűen vicces nézni azt, ahogy a bohóc elcsúszik az előre kikészített banánhéjon.
Erre érzett rá különösen jól Julia Donaldson ebben a mesében. Bár a recept régi, a sok mókás félreértéssel – igen, a kígyó is a fán kapaszkodik, de nem, mégsem majom, az elefánt is nagy, mégsem a mama – és persze az utolsó viccel, amikor már majdnem sikerül megtalálni a mamát, mégis egészen felfrissíti ezt a jól bevált poént.
Axel Scheffler illusztrációja+1 Nagyban megkönnyíti a szeparációs szorongás enyhítését
A majom mamája nagyszerű segítség lehet a tipegő korban vagy az ovikezdéskor visszatérő szeparációs szorongás enyhítésére is. A meséből a gyerekek erőt meríthetnek, és bátrabban vághatnak neki az önállósodás felé vezető út első métereinek.
Együttérezhetnek a kismajommal, ahogy fél és szomorkodik a mese elején, és együtt örülhetnek vele, mikor a végére megatálja a szüleit. Közben viszont együtt kalandozhatnak, nevethetnek, tanulhatnak és fejlődhetnek is a főszereplővel. Megtapasztalhatják, hogy bár a legjobb persze anyával/apával lenni, de a tőlük külön töltött idő is lehet izgalmas és élvezetes. Talán szomorkodnak egy picit, mikor a szülő elmegy otthonról, de aztán rájönnek, hogy milyen remekül lehet mókázni a nagyival is. Szuper, amikor anya vagy apa megérkezik a gyerekért az oviba, de ugyanúgy szuper volt a csoporttársakkal játszani és új tapasztalatokat szerezni is.
Szerintünk ezek a legfontosabb okai annak, hogy A majom mamája egyszerűen ledönthetetlen a toplistákról. Persze ezer és egy dolog maradt le erről a listáról, annyi mindent lehet szeretni ebben a könyvben, hogy reggelig sorolhatnánk! De talán a legfontosabb az, hogy ez a mese egyszerűen és könnyedén talál utat a gyerek és a szülők szívéhez, és egy olyan élményt hagy, amire valószínűleg örökké emlékezni fognak.
