„Hálás vagyok ennek az ajándéknak”
Elolvasni önállóan az első könyvet: fantasztikus érzés! Az olvasástanulás azonban egy hosszú és bonyolult folyamat, amely a diszlexiás gyerekeket óriási kihívás elé állítja. Bogdán Viki egy elképesztően aranyos és hasznos mesekönyvet írt kifejezetten az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekek számára. Ismerd meg a Léna és a táncoló betűk szerzőjének gondolatait a könyvről, a diszlexiáról és arról, miben segítette őt ez a nehézség mégis az életében!
Bogdán Viki előszava
Gyerekként nagyon nem szerettem olvasni. Magát az olvasást nem szerettem, a könyvek mint tárgyak, kézbe vehető vizuális alkotások nagyon is érdekeltek, főleg az illusztrációk, a papírlapok illata, a betűk formája. Szerettem volna sokat olvasni, mint a nővérem, kíváncsi voltam a történetekre, de nekem nagyon nem ment. Nyaranta, míg ő olvasott, én sokkal jobban szerettem rohangálni a kertben, strandon, játszótéren, ping-pongozni vagy úszni...
Alsó tagozatban a kedvenc tanító nénim elküldött logopédushoz, aki megállapította, hogy diszlexiás és diszgráfiás vagyok, de néhány alkalom után azt mondta, hogy én ezt jól megoldom, nem kell járnom fejlesztésre. Valójában nem oldottam meg olyan jól, de valahogy mindig kitaláltam a feladatokat anélkül, hogy teljesen értettem volna, amit olvasok.
Tedd a kosaradba a Léna és a táncoló betűket most!
A legnehezebb az olvasás volt, irtó lassan olvastam és olvasok a mai napig is (bár mostanra rengeteget olvasok a munkámhoz is), és gyerekként sokszor fogalmam sem volt, mit olvastam, miközben minden szót értettem. Ez jellemző tünete a diszlexiának, ami egy részképességzavar. Írásnál sokszor felcseréltem betűket, b-t a d-vel, v-t a z-vel, f-el... Sokáig szégyent éreztem emiatt a nehézségem miatt, de idővel megtudtam, hogy ami egyik oldalon a nehézséget okozza az életemben, a másik oldalról egy nagy adag kreativitással ajándékozott meg. A diszlexiások ugyanis nem szavakban, hanem képekben gondolkodnak, nagyon kreatívak és intelligensek tudnak lenni, de tény, hogy a gondolkodásunk eltér a megszokottól.
Hálás vagyok, mert ennek az ajándéknak a felismerése lehetővé tette, hogy ma már két egyetemi diplomám van, több nyelven is beszélek, és a szakmámban pont ezt a kreatív ajándékot használom.
Ezt a könyvet azoknak a gyerekeknek, szüleiknek, pedagógusoknak szánom, akik szintén valamiben kicsit mások, vagy a környezetükben van valaki, aki kicsit más, és szeretnék ennek a világnak a másik oldalát is megismerni, beszélgetést indítani, bátorítást, elfogadást adva.