Így találtuk ki az Abszolút törit!
Lehetne a cikk címe az is, hogy a Történelem, ahogy még nem ismered. Most induló sorozatunk valóban újfajta, izgalmas módon mutatja be a magyar történelem fontos korszakait egy-egy letehetetlenül izgalmas kalandregényben. A következőkben a Pagony főszerkesztője, Kovács Eszter, valamint a sorozat szerkesztői, Győri Hanna és Rét Viki mindent elmesélnek neked az Abszolút Töriről, neked ezek után semmi más dolgod nem marad, csak beszerezni és élvezni a két első kötetet! Kalandra fel!
- Hogyan jött a sorozat ötlete?
Kovács Eszter: - Régi vágyunk valósult meg, hiszen léteznek már olyan sorozatok, pl. az Idődetektívek, amelyek az ókori Egyiptomtól kezdve a Napóleoni háborúig utaztatják a gyerekeket, de kifejezetten magyar történelemre koncentráló sorozat még nem volt.
Az Abszolút könyvek kiadásánál rögtön láttuk, hogy működik: szeretik a kiskamaszok, és innen jött az ötlet, hogy próbáljunk meg ennek a sorozatnak a keretein belül kitalálni egy történelmi sorozatot. Ugyanakkor azt gondoltuk, hogy az olvasóknak izgalmasabb, a szerzőknek pedig könnyebb, ha nem minden kötetet ugyanaz az író írja, illetve ha nem minden kötetnek ugyanaz a főszereplője. Mégis van összekötő kapocs: egy bizonyos osztályról van szó, és minden szerzőnk ebből az osztályból visz el két-három gyereket egy időutazásra, a magyar történelem valamely fontosabb korszakában.
Tehát a jelenbeli keretek, az iskola, az osztály, a fa, aminek segítségével átjutnak a jelenből a múltba, ugyanaz minden szerzőnél, ezt együtt találták ki a szerzők egy közös, nagy brainstormingon. Ekkor beszéltünk arról is, hogy ki melyik korba menne vissza szívesen, illetve azt is az alapkoncepció részévé tettük, hogy főhőseink mindig egy múltbéli, velük egykorú gyerekhez kapcsolódnak, az ő segítségükkel ismerik meg az adott történelmi kort, természetesen nemcsak a nagy történéseket, hanem a mindennapi élet dolgait, vagyis a mikrotörténelmet is. A jelen és múlt ütköztetése nagy felismeréshez vezethet, ugyanakkor számtalan vicces félreértés és poén is származhat ebből - kicsit úgy, mint az Időfutárban, hiszen ne feledjük, egy “ilyesmi” időutazós sorozatunk már van. Az Időfutár nem azért íródott, hogy bemutasson mindenféle történelmi korokat, ám mellesleg bemutatja a 18. századi Bécset, az ókori Rómát és a reneszánsz Londont - ez a mostani sorozat ennél koncepciózusabb, itt tényleg először kitaláltuk, hogy mik a keretek, mi a cél, és ehhez igazítottuk a regényeket.
Rét Viki: - A sorozat fő koncepciója az volt, hogy megismertessük a gyerekekkel a magyar történelem jelentősebb mozzanatait, időszakait, méghozzá egészen máshogy, mint ahogy a történelemórán tanulnak róluk. Minden kötet egy-egy letehetetlenül izgalmas kalandregény, amibe belefeledkezik az olvasó, és közben egy pillanatig sem érzi, hogy valaki tanítani akar neki valamit. Az események és a múltbeli szereplők között találhat olyat, ami vagy aki rémlik neki a tanulmányaiból, de a korabeli szereplőket is úgy választják meg a szerzők, hogy ne a tananyagban első helyen szereplő emberek legyenek a központban. Az adott kor szemléletéhez, világnézetéhez, társadalmi és politikai látásmódjához úgy kerül közelebb 10-14 éves olvasónk, hogy közben felhőtlenül jól érzi magát egy olvasmányélményben. Ha pedig még a titkos vágyunk is teljesül, az érdeklődését is felébresztjük, és kedvet kap, hogy beleássa magát a történelembe!
- Hogyan történtek az írói felkérések?
Kovács Eszter: - Először a koncepció kitalálása történt, méghozzá együtt: összehívtunk 8-10 írót, saját szerzőink közül azokat, akikről feltételeztük, hogy érdekli őket egy ilyen feladat, és akkor ez a csapatnyi író Mészöly Ágitól kezdve Wéber Anikóig, Berg Judittól Kertész Erzsiig, némi szerkesztői segítséggel és irányítással nekiállt, és elkezdte felépíteni ezt a világot. Beszéltünk arról, hogy ugyanazok legyenek minden könyvben a szereplők vagy ne? Ha nem, mi köti össze az egyes részeket? Próbáljanak-e a különböző szerzők hasonlóképpen írni? Semmiképp. Legyen-e benne időutazás vagy egyszerűen játszódjon a múltban? Ha időutazás, mivel-hogyan utazzanak? Kronologikusan haladjunk vagy lehet össze-vissza? Belevehetnek-e olyan eseményeket, amiről az olvasók esetleg még nem tanultak? Ez a munka később írásban folytatódott, aztán megint találkoztunk, és lassan kialakultak az alapok. Utána már csak azt kellett eldönteni, ki kezdi el. Azt gondoltuk, hogy rögtön két regénnyel indítunk, hiszen így fog igazán kiderülni és érthetővé válni, hogy mi is ez az egész.
Rét Viki: Az első két kézirat, amit megkaptunk, Mészöly Ágnes és Wéber Anikó regényei voltak. A királyné violájában Mátyás korába utaznak vissza a gyerekek, Az ellenállók vezére pedig a kiegyezés évébe vezeti a gyerekeket.
Győri Hanna:- Én boldogan olvastam mindkettőt. Jó érzés, hogy amit elképzeltünk, azt mennyire lelkesen, jól, izgalmasan valósította meg mindkét szerző - mégis nagyon másképp, a saját egyéniségéhez hűen. Aránylag tájékozott vagyok töriből, de nyilván rengeteg új információt megtudtam, kedvenceim a mikrotörténelmi részletek. A suliból fájóan hiányzik a társadalomtörténet, a politika - és hadtörténet elveszi az időt, pedig szerintem sokkal izgalmasabb. Akiket hozzám hasonlóan ez érdekel, nem fognak csalódni. És nagyon élőek a korabeli szereplők, nem csak a nemzeti panteon szoborszerű díszletei, ami szintén még élvezetesebbé teszi a könyveket.
- Kiknek szól leginkább a sorozat?
Győri Hanna: - Azoknak, akik szeretik a kalandokat. Nem kell történelmi érdeklődésűnek lenni a sorozat olvasása előtt, utána meg úgyis azzá válnak az olvasók, reméljük. Persze aki pont ezt tanulja töriből, annak külön jó ezt olvasni. És azoknak is nagyon ajánljuk, akiket érdekel a töri, de az Egri csillagokat unták. Ez a sorozat megmutatja, hogy lehet érdekes, mai hangon írni történelmi kalandregényt, és reményeink szerint összetettebb történelemképet közvetítünk, mint Gárdonyi Géza.
- Szakmailag is gondozva van a szöveg, ez mekkora munka volt?
Rét Viki: - A két most megjelent kötet szerzőinek, Wéber Anikónak és Mészöly Ágnesnek hetekig tartó, vaskos könyvek bújását és az internet böngészését is magába foglaló kutatómunkáját az első perctől a sorozat szaklektora, Návai Péter, a Radnóti Gimnázium magyar- és történelemtanára segíti. A kész kéziratokat aztán Péter (vigyázva, hogy az izgalmas sztori el ne sodorja) alaposan végignézi történelemtanári szemmel, az évszámokra és a tényekre összpontosítva. Érdekesség, hogy a források néha egymásnak ellentmondó dolgokat állítanak megkérdőjelezhetetlen tényként -- ilyenkor akár heves viták is folyhatnak szerző és szaklektor között! Az Abszolút Töri sorozat regényei azonban elsősorban regények, és bár gondosan ügyelnek a történelmi hűségre is, ahhoz, hogy izgalmas, fordulatos kalandregényt kapjunk, a történet dramaturgiája a legfontosabb, még akkor is, ha ehhez esetleg csalni kell egy kicsit, vagyis néhány évvel vagy néhányszáz kilométerrel arrébb kell pakolni egy-egy szereplőt. Péter ezen felül minden kötethez ír egy-egy utószót, amiből kicsit többet megtudhatunk az adott kor történéseiről, vagy esetleg épp ezekről a “szándékos” pontatlanságokról.
A további kötetek szerzői már a munkafolyamat első pillanatában fordulhatnak (és fordulnak is!) Návai Péterhez, aki már a sorozat összeállításában is részt vesz azzal, hogy segít korszakot és korabeli szereplőket választani a szerzőknek, ezután pedig ajánlott olvasmányok garmadával árasztja el őket.
- Milyen további kötetekre számíthatnak még az olvasók?
Rét Viki: - Nagyon jó ebben a sorozatban, hogy szinte bármeddig bővíthető. Egész nagy csapat szerzővel indultunk el, évi 2-3 kötet megjelenését tervezve osztottuk fel a munkát. Már folynak a kutatások a következő három könyvhöz. Dávid Ádám, a Millennium-trilógia szerzője 1686-ba, Buda felszabadításának idejébe fogja visszavinni a szereplőit, Kiss Judit Ágnes főhősei az 1956-os eseményeket nézhetik meg közelebbről, Zágoni Balázs, A Gömb és az Odaát című regények írója pedig a XX. század eleji Kolozsvárra időutaztatja majd a XXI. századi hetedikeseket. A valamivel távolabbi jövő pedig talán egy XIII. századi, Szent Margitról szóló történetet tartogat.
