Sétálj bele a történelembe!
Sok rajongója van a Pagony Abszolút Töri sorozatának – és mi is nagyon szeretjük a szerkesztőségben ezeket a könyveket. A fordulatos, kalandos, múltban játszódó történetekből egy csomó minden kiderül arról is, hogy hogyan nézett ki Budapest (területe) száz vagy éppen ezer éve, és hogyan éltek itt az emberek.
Mivel nagyon szeretünk a városban sétálni és biciklizni, úgy gondoltuk, ezeket a kalandokat még élőbbé tesszük, ha egy-egy kalandséta keretében végigjárhatóak a regények helyszínei! Elsőként 1867-be és 1956-ba utazhatunk el!
Olvasd el Győri Hanna, a Pagony szerkesztője és a sétakönyvek társszerzője cikkét!
Amikor hétköznapi tennivalóink után sietünk a városban, sokszor észre sem vesszük a rengeteg apró, szórakoztató részletet, amit a falak hordoznak: fintorgó fejek, érdekes kapualjak, különböző korokból származó épületek egymás mellett... És a látható mögött ott húzódik számtalan láthatatlan történet is: a kis és nagy történelem, meg persze a magántörténelem ezernyi apró emléke, ami egy idős fát, egy megszürkült domborművet is izgalmassá tesz, hiszen annyi érzelem és élmény tapadt hozzá! Hihetetlen, hogy ki mindenkire néztek már le ezek a falak...
Három szálat szerettünk volna tehát összefonni az Abszolút Kalandsétákban: egy-egy Abszolút Töri kötet helyszíneit és korszakát, a város történetét és egy kalandos-játékos feladatsort, amit a részletek megfigyelésével tudunk megoldani. A kalandséták során úgy teszünk kicsit, mintha a múltbéli városban járnánk, ugyanúgy időutazók lennénk, mint az Abszolút Töri szereplői. Akárcsak ők, egy korabeli kalandban veszünk részt, és elképzeljük a történet, a fényképek és a rajzok, no meg a még álló régi épületek alapján a múltbéli várost.
1867-ben, A császár vacsorája című sétában Ferenc József koronázására kell cselesen bejutnunk, 1956-ban, Az elrejtett kabátban pedig egy titkos kódot és egy kabátot kell megtalálnunk.
A kalandkönyvek története azonban semmit nem árul el a könyv történetéből, így az alapjukul szolgáló könyvek (Wéber Anikó: Az ellenállók vezére, Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben) olvasása előtt vagy után ugyanúgy végigjárhatóak! 
Egyfajta városi szabadulószoba ez tehát amit vezető nélkül, bármikor meg lehet oldani együtt: szórakoztató családi programként, vagy nagyobbaknak (14-15 éves kor fölött, az eltévedés és a sűrű autóforgalom veszélyei miatt) akár felnőtt nélkül, csapatban is. Sőt, iskolai programnak sem utolsó így bevezetni a történelembe a gyerekeket!
Törekedtünk rá, hogy a könyvön kívül semmilyen kiegészítő eszközre ne legyen szükség a sétához: csak egy tollat/ceruzát és egy internettel rendelkező okostelefont kell a zsebünkbe csúsztatni. Ez utóbbit is csak a térképalkalmazás, a fotózás és a QR-kódon kinagyítva megtalálható archív fényképek miatt. A kihívások megfejtését, a tájékozódást és a múlt átélését segíti a könyvet díszítő rengeteg illusztráció és feladathoz kapcsolódó ábra (Győri Bori munkája).
Ha pedig hazaértünk a körülbelül kétórás, háromkilométeres sétából (persze, a séta közben evős-ivós és egyéb pihenők számától függően lehet másfél és három óra is a program hossza), akkor mindenképp érdemes a könyv második felét kitevő történelmi részt elolvasni, amiben Kovács Tamás György, a Hosszúlépés nagy tapasztalattal rendelkező sétavezetője mesél a városról, olyan érdekesen és élően, mintha ott állna mellettünk. A könyv végébe még egy kvíz is belefért, amiben reflektálhatunk rá, milyen is a múltban élni!
(Nem szándékosan, de úgy alakult, hogy mindkét Abszolút kalandséta Bubi állomásnál indul és végződik. Tehát ha van kedvünk, közelítsük meg és hagyjuk el biciklivel a helyszíneket!)
A császár vacsorája – Városi nyomkeresők a pesti belvárosban (Kiegyezés kora) – Kapcsolódó kötet: Wéber Anikó: Az ellenállók vezére
Az elrejtett kabát – Városi nyomkeresők a Józsefvárosban (1956) – Kapcsolódó kötet: Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben
Győri Hanna cikkét olvastad.
A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.
