Az olvasás kikapcsol
Galambica Rozália az AKG-ben tanul, de távol Budapesttől, Ózdon született. Imád olvasni, zenélni és írni. Mindent olvas, és egyszerre lehetőleg több könyvet is!
Galambica Rozália vagyok, tizenöt éves. Mindenki csak Rozinak szólít. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba (röviden AKG) járok, kilencedikesként. Egy Borsod megyei kisvárosban születtem, Ózdon. Két éve tanulok Pesten. Szabadidőmben (ami elég kevés) olvasni szoktam, zenélni és írni. Olvasás terén mindent szeretek, kivéve a verseket. Később az írással, a zenével (hegedű, vagy más zenével kapcsolatos dolog) és a pszichológiával szeretnék foglalkozni. Nincs kedvenc előadóm, de ha nagyon gyorsan meg kéne nevezni egyet, akkor Shawn Mendes jutna eszembe először.
Az olvasás kikapcsol, és ilyenkor nem figyelek a külvilágra, csak a sorokat figyelem, és azon izgulok, hogy mi lesz a következő mondatban. Olvasás közben bele tudom élni magam a karakterek szerepébe, és el tudom képzelni, hogy mi is mehet most végbe bennük. Választ kapok sok kimondatlan kérdésre, új helyekre, akár más világba is csöppenhetek. Amikor leülök olvasni akkor a szobám falait látom, aztán pár oldallal később már egy kitörni készülő vulkán aljában állhatok, esetleg sétálhatok a tenger parton, vagy szárnyalhatok az égen.
Nem igazán van kedvenc íróm, inkább első íróm van. A legelső könyv, amit olvastam, az Leiner Laura könyve volt, a Szent Johanna gimi. Ő volt az, aki először elrepített egy másik világba.
Most egyszerre több könyvet is olvasok, mindegyik zseniális.
Az írással megmutathatom, hogy milyen az én belső világom. Mert szerintem ha valaki ír, az akarva-akaratlanul saját magát szövi bele a történetbe. Titkos vágyak, féltve őrzött titkok is megbújhatnak a sorok között. Az írással új világot tárhatok az emberek elé, és elröpíthetem őket a képzelet más-más vidékeire, megismerhetnek belőlem egy kis darabot, érzelmeket válthatok ki belőlük.
Le akarom rombolni a falat, amit néhány ember emelt maga köré, hogy kirekessze a világ dolgait. Azt akarom, hogy az írásaim felnyissák az emberek szemét, ötleteket adjanak. Szeretném, hogy elérjen az üzenetem az olvasóhoz, de mindenek előtt jó élményt és örömöt akarok nyújtani. Hogy az olvasó egy rossz nap után is tudjon nevetni és mosolyogni.
Elengedhetetlen tárgy nálam a hegedűs nyakláncom, amit a hegedűtanáromtól kaptam a születésnapomra. Az az én kabalám.
Ezek pedig a legfontosabb mondatok, amikhez szeretném tartani magam:
„Tévedni emberi, a tévedéshez ragaszkodni viszont eszetlen dolog.”
Lucius Annaeus Seneca
„A barátság egy lélek két testben.”
Menciusz
„Minden szív sok kincset tárol,
Csendesen hét pecsét alatt,
Van benne hit, remény s álom,
Ha nem titok, nem varázsolat.”
Charlotte Bronte
„Kevés embert szeretek igazán, még kevesebbről van jó véleményem.”
„Minél jobban megismerem a világot, annál elégedetlenebb vagyok.”
„Csak arra gondoljunk vissza a múltból, aminek az emléke örömet szerez.”
Jane Austen: Büszkeség és Balítélet
