– Az a baaaj… – sóhajtott fel Kiki egy késő nyári délutánon –, hogy anya ősztől nagyon sokat fog dolgozni. Jóval többet, mint eddig. És sokkal tovább.
Kettesben üldögéltek Kerivel a hintaágyon, és kakaót iszogattak az árnyékban, amíg anya a vacsorát melegítette a konyhában. Keri a keresztanyja volt, nem rokon, mégis családtag Kiki születése óta. Anya barátnője volt, foglalkozását tekintve valószínűleg tündér. Legalábbis Kiki biztos volt benne, hogy
varázsereje van. Mert ha Kerivel volt, kiderült az ég, szétfoszlottak a fellegek, és kisütött a nap. Kivéve persze a legnagyobb kánikulában, mert akkor Keri mellett fújdogálni kezdett a szellő, és egy tenyérnyi felhő úszott a nap elé. És csodálatos történetei voltak.
– Elég baj az neki – helyeselt Keri a panasz hallatán. – De én úgy hallom, hogy neked is baj.
– Nagyon is – bizonygatta Kiki. – Mert eddig anya jött értem délután, apa későig dolgozott. De mi lesz így? Hétfőn és szerdán este hatra ér csak oda. Hatra, érted? Én leszek az utolsó, akit hazavisznek! Tudod, milyen rossz az? Hogy jönnek sorban a többiekért, én meg csak ülök, és nézem, ahogy elmegy mindenki, akit ismerek, és csak várok-várok, és unatkozom, és egyedül érzem magam?
– De még mennyire hogy tudom! – bólogatott Keri. – Amikor kislány voltam, illetve már nagy, hiszen iskolába jártam, anyukám este hatig dolgozott mindennap. Fél hétre ért oda hozzám, amikor már hazamentek a gyerekek, a tanító nénik is, csak én ültem a földszinti padon meg a portás bácsi a fülkéjében.
Mindig féltem, hogy egyszer nem is jön egyáltalán.
– A portás bácsi beszélgetett veled? – érdeklődött Kiki.
Icipici tévéje volt, mint egy kocka alakú doboz, aminek az egyik oldalán fekete-fehér alakok ugrálnak.
oldalán fekete-fehér alakok ugrálnak.
– Fekete-fehér? – csodálkozott Kiki.
– Bizony! És a portás bácsi csak velük törődött, rám se nézett. Még szerencse, hogy előjöttek az egerek.
– Milyen egerek?
– Ott laktak az iskolaépületben. Amikor látták, hogy egyedül vagyok, kibújtak a lyukakból és a padló repedéseiből, és odajöttek beszélgetni. Az uzsonnakenyerem felét mindig félretettem, és elmorzsáltam nekik. Öten voltak. A hosszú bajszú, a hófehér, a rózsaszín orrú, a piros szemű és a csonka farkú.
Körém ültek, falatoztak és énekeltek.
– Talán cincogtak! – nevetett Kiki.
– Dehogy – tiltakozott Keri –, mondom, hogy rendesen énekeltek, dallama is volt meg szövege is! Megmutassam? – És
Keri választ sem várva dalra fakadt:
Egérélet
Amikor kel a nap,
mit iszunk, egerek?
Keserű, savanyú leveket,
nem iszunk sohasem jegeset.
Amikor jön a dél,
mit eszünk, egerek?
Puha és ropogós kenyeret,
nem eszünk sohasem szemetet.
Ha az éj ideér,
aludjunk, egerek!
Nagy a szél, sose félj, ne remegj,
hozok én takarót, meleget!
– Ez nagyon szép volt – sóhajtott Kiki –, de rajtam nem segít. Nálunk nincsenek egerek.
– Ha az egerek nem is segítenek, én azért tudok! – nevetett Keri. – Szerencsére pont ráérek hétfőn és szerdán, és már négyre érted tudok menni. Hazakísérlek, vagy addig sétálunk, amíg a szüleid meg nem érkeznek.
– Komolyan? – Kikinek a szája is tátva maradt. Álmodni se mert volna ilyesmit. Hogy órákat kettesben lehet Kerivel, aki csak vele beszélget majd, és nem akar folyton anyával felnőttdolgokról társalogni!
– De még milyen komolyan! – kiáltott Keri. – Máris megyek, és megbeszélek mindent anyukáddal.
Így esett, hogy Kiki szeptembertől minden héten kétszer Keri történeteit hallgathatta.
Majdnem mint egy könyvtár, de mégsem. Mi az? Hát egy könyvesbolt!Izgalmas tantermen kívüli foglalkozásokra hívjuk az osztályokat a Pagony boltjaiba!Hogyan épül fel egy könyvesbolt? Hogyan tájékozódhatunk benne? Hányféle szempontból lehet csoportosítani a könyveket? Hogyan szerezhetünk információkat, hogyan viselkedjünk egy könyvesboltban? És ezek csak a bevezető kérdések.Olvass tovább! tovább...
A Pagony exPEDíció keretein belül november-decemberre szóló különleges ajánlatunk idén is egy titkos karácsonyi készülődés a résztvevő osztályoknak. Meglepetéskészítés irodalmi töltelékkel.Olvass tovább! tovább...
Hamarosan jön a Mikulás! Boltjainkban November 4-től tudsz jelentkezni a már hagyományos Mikulás-ünnepségünkre!Olvass tovább, és jelentkezz te is! tovább...
Neked mi a fontos egy festményen? A táj? A figurák? A hangulat? A kompozíció? A színek? El tudod képzelni például, hogy a szereplők vagy akár a színek megszólaljanak, önálló életre keljenek és saját történetük legyen?Ha igen, neked szól a Magyar Nemzeti Galéria és a Pagony Kiadó közös pályázata.Olvass tovább! tovább...
Kattints a cikkre, és derítsd ki melyik könyveket érdemes beletenni december 6-án a kis csizmákba! Rendeld meg a 10 legjobb mikulásajándékot kedvezménnyel! tovább...
A Pitypang és Lili-sorozat talán legaranyosabb részében Lili és kishúga lelkesen várja a Mikulást, de vajon mi lesz Pitypang kutyus szerepe a jeles napon? Ebből a cikkből mindent megtudhatsz Pásztohy Panka szuperédes könyvéről, a Pitypang és a Mikulásról! Olvass tovább! tovább...
Itt a jó idő, mehetünk kirándulni! Ha már eddig is a járművek bűvkörében élt a gyereked, akkor a kirándulások alkalmával biztos találkozni fog olyan közlekedési eszközökkel, amikről ezer kérdése lesz! Ha pedig már iskolás a csemete, és lassan elkezd önállóan jönni-menni, akkor a biztonságos közlekedés szabályairól is érdemes lesz átlapozni pár képeskönyvet. Ne keress tovább, van pár szuper tippünk! Kattints ide! tovább...
A levelek között fütyül a szél, tavalyi avar és friss rügyek illata csapja meg az orrod, és ahogy kinyitod a szemed, ott pompázik előtted az ezerszínű erdő. Ez a nyugalom szigete, mégis tele van élettel és játékossággal. Ide kalauzol Vadadi Adrienn legújabb sorozata, a Barkamesék. Ismerd meg ezeket az ovisoknak szóló, gyönyörű képeskönyveket! tovább...
Abban, hogy rengeteg szuper ovis könyvet tudunk ajánlani, az a legjobb, hogy te kiválaszthatod pontosan azokat, amik testreszabottan nektek íródtak! Te tudod a legjobban, hogy a gyerkőcödnek milyen a temperamentuma, mit szeret igazán, és mi az, amitől fejvesztve menekül. Böngészd át a csupaovis, csupakönyves szemlénket, és gyűjtsd össze az igazán nektek való mesekönyveket a vidám óvodás évekért! tovább...