Amikor az életrajzra is szükség lehet
Végre itt a rendhagyó irodalomtörténet második része, a Paradicsomkertttőla Pokol kapujáig! Olvass bele a könyvbe, mert ez alább található részletből kiderül, hogy mikor és mikor nincs szükség az életrajzi adatok bebiflázására.
A költők életrajzát szerintem – úgy általában – fölösleges betanulni. Azt bemagolni, hogy egy költőnek hogy hívták első szerelmét, mivel foglalkozott az apja és középnemesi vagy milyen nemesi családból származott, csak azért érdemes, ha valaki ötöst akar kapni egy agyatlan tényvisszakérdezős dolgozatra.
Szerintem csak a művek fontosak, és az életrajz is csak a művek miatt, a művek fényében lehet fontos.
Hiába az életrajz, ha egy mű olvasásához a valaha élt szerző életrajza semmit sem ad hozzá. Ha már életrajzokat tanulunk, nyugodtan megtanulhatnánk bárki életrajzát, lehetne egy életrajzóra, ahol hétről hétre négy-öt életrajz lenne az anyag, de nem ám csak írók meg költők életrajza, hanem bárkié! Hiszen miért lenne izgalmasabb egy költő életrajza, mint mondjuk a szomszéd, tizenkilenc éves Beáé? Ugye?
De az Isteni színjáték első sorának elemzésekor mégis kiderül, miért lehet fontos tudni egy író életrajzát.
Ha például nem tudjuk, hogy Dante 1265-ben született, a művet sem tudjuk rendesen értelmezni és elemezni. Persze azt is mondhatjuk, hogy Danténak óriási szerencséje volt, hogy pont 1265-ben született, ez a születési dátum akkora ziccer volt, amivel tudott is élni, mint az emberelőnyös helyzetekkel a jó vízilabdacsapatok; mert ha Dante nem 1265-ben született volna, az egész fenti gondolatmenet nem érne semmit. És igenis fontos tudni, hogy szerelme Beatrice volt, akit kilencéves korában ismert meg.
Egy műalkotás értelmezésében óriási szükség lehet a valóságra.
Én persze nem esnék kétségbe attól sem, ha kiderülne, Dante életrajza tele van fiktív elemekkel; hogy a szerző maga írta az életrajzát is, nem lenne nagy tragédia az sem, ha kiderülne, hogy a valóságban mondjuk 1263-ban született, de mivel az nem passzolt a művéhez, hát átírta születési dátumát 1265re, hogy 1300-ban, a művében, ami a legfontosabb számára, pont 35 éves lehessen.
Hiszen azért író, mert ír.
Karinthy Frigyes szerint Babits Mihály sem azért született Szekszárdon, mert az édesanyja születésekor – véletlenül – épp Szekszárdon tartózkodott:
Babits Bihály
Született Szegszárdon: néhány nappal születése előtt ugyanis titkos figyelmeztetéssel rávette édesanyját, hogy utazzék Szegszárdra, nehogy „
Szegszárdon Születtem, Szinésznőt Szerettem” című leendő versében
az alliterációt elrontsák.
(Így írtok ti)
Jól is néznék ki, ha egy írónak meg tudná kötni a kezét
a földhözragadt valóság!
– Akkor most van szükség a valóságra vagy nincs?
– Van.
– De most mondta, hogy „Jól is néznék ki, ha egy írónak meg tudná kötni a kezét a földhözragadt valóság!”
– Igazad van… ha kimondtam, azt jól tettem.
Irodalmi szempontból nincs. De arra azért jó lehet a valóság, hogy legyen valami viszonyítási pontunk. Bár… mi a valóság?
– Már vártam ezt a hülye kérdést…
Hogy miért, az kiderül a könyvből! Keresd Az irodalom visszavág második részét!
