A tavasz lenyomata
Attól kezdve, hogy a gyerekek először kapnak festéket a kezükbe, általában nagyon sokáig ez marad az egyik kedvenc rajzeszközük. Vegyük elő gyakran a festékeket és próbáljunk ki többfélét is: temperát, vízfestéket, ujjfestéket! Ne ragaszkodjunk mindig az ecsethez, ajánljunk fel sokféle eszközt. A gyerekek nagyon élvezik, ha az önállló akcióiknak közvetlen, azonnal megfigyelhető hatása van a környezetükre. Imádnak nyomot hagyni.
Borzasztó lelkesek, ha lehetővé tesszük számukra, hogy a megszokottól kicsit eltérő módon próbáljanak ki már ismert technikákat. A szokatlan alatt ne valami nagyon bonyolultra gondoljunk.
Az már önmagában újdonság lehet számukra, ha papír helyett textilre festhetnek. Ennivalóval nyomdázni meg különösen izgalmas, hiszen általában pont az ételek okozta foltokat, nyomokat próbáljuk (számukra sokszor érthetetlen vehemenciával) eltüntetni, ráadásul az ételeket meg nagyon tisztán kell tartani (evés előtt moss kezet!)
Először is tehát vegyünk elő egy-két élénk színű festéket, aztán eresszük rá a gyerekeket egy nagy tál harsány színű tavaszi zöldségekre és gyümölcsre.
Hozzávalók
- festék (könnyen kenhető, élénk színű festéket válasszunk, a tempera péládul ideális erre a célra)
- ecsetek
- vastag textil
- zöldségek, gyümölcsök (brokkoli, cukkini, káposzta, citrom, narancs, alma, körte)
- papírtörlő
- újságpapír, viaszkosvászon terítő vagy bármi, amivel az asztalt letakarhatjuk
Amíg felszabdaltam egy régi (még a dédnagymama szekrényéből származó), már használhatatlan vászonlepedőt, addig a gyerekek felvagdosták a zöldségeket. A nagy munkában persze megéheztek, úgyhogy rögtön meg is ették a kikészített gyümölcsök egy részét. Aztán nekifogtak a nyomdázásnak: volt, aki tarka konyharuhát, más tündértérképet, avagy sormintát készített. Megfigyeltük a színek keveredését, a különböző formákat, amiket a zöldségek kirajzoltak.
A teljes fotógalériát ITT találjátok.
