A Sötétben Látó Tündér
A színházrendező Bagossy László által írt Sötétben Látó Tündér a tavalyi év egyik legnagyobb könyvsikere, ráadásul az Év Gyerekkönyve díjat és a Szép Magyar Könyv egyik különdíját is megkapta. Nem véletlenül, hiszen ez a könyv nagyon szép, nagyon jó, ráadásul nem csak könyv, hanem színdarab is (sőt, elsősorban színdarab volt - aki még nem látta, feltétlenül érdemes megnézni Pogány Judit lenyűgöző egyszemélyes előadását az Örkény Színházban).
Egy rövid részletet mutatunk most meg Bagossy "mesebeszédéből", mégis sok minden kiderül belőle: az is, hogy mennyire gyökerezik a népmesékben és tündérmesékben, és az is, hogy ugyanakkor mennyire modern és mai ez a mese.
Takács Mari rajzai (festményei) pedig remélhetőleg magukért beszélnek...
Most elmondom, mi mindent kell megtanulnia
gyerekkorában egy kistündérnek.
Hát a falevelek hangját,
patak csobogását,
ágak roppanását,
kövek gurulását.
Hozzá a nádirigót
és az összes madarat,
hozzá a szürkefarkast
és az összes vadakat,
hozzá a békát
és az összes halakat,
hozzá a tücsköt
és az összes bogarat.
Aztán a hárfát,
aztán a fuvolát,
aztán a hegedűt,
aztán az egész szimfóniát.
És persze:
futni, úszni,
faragni, fúrni,
ásni, mászni,
repülni, kúszni,
tornázni, táncolni,
libegni, lángolni,
és úgy figyelni csöndben,
mint a sír.
És az én kettőszázkilencvenkilenc testvérem,
akárhogy is iparkodtam,
mindig gyorsabban tudott futni és úszni,
mindig szebben tudott faragni-fúrni,
és mélyebbre ásni,
és magasabbra mászni,
de még úgy figyelni csöndben, mint a sír is
jobban tudott,
mert én voltam közöttük a legeslegkisebbik.
És amíg figyeltek mind síri csöndben,
én sírtam a csöndben és mind engem figyelt:
”Pirinyó Minyó! Pirinyó Minyó!”
- a szájuk hallgatott, de a szemük rajtam nevetett.
Tudni kell még a bánatomhoz azt is,
hogy a tündérek arról kapják
a nevüket és mesterségüket,
amiben a testvéreik között a legügyesebbek.
Aki a patakot a legszebben csobogtatja,
Patak Csobogtató Tündér lesz a neve.
Aki a felhőket a legszebben fújja:
Felhő Fújó Tündérnek szólítja majd
a tündérek serege.
Aki a legszebben lobogtatja a tüzet:
annak a Tűz Lobogtató Tündér dukál,
aki a havat a legszebben görgeti,
annak a Hó Görgető Tündér
gyönyörűséges neve jár.
Márpedig én, a legkisebb, a Pirinyó Minyó,
semmiben, de semmiben se tudtam
a legügyesebb lenni a testvéreim között.
Most elmondom, hogyan nyertem el mégis
a tündér-nevemet,
hogyan lett belőlem az, aki ma is vagyok:
a Sötétben Látó Tündér.
