Rajong a képregényfilmekért?

Akkor ezekért a képregényekért is fog!

A képregény reneszánszát éli, még manapság, az akciófilmek látványelemekkel licitáló világában is rengeteg, sőt egyre több olvasójuk akad. A Pagonyban is egyre többször kérdezitek, milyen képregényeket tartunk, így arra gondoltunk, összeszedünk nektek pár olyan képregényt vagy annak határműfaján mozgó művet, amik nem csak irtó menőn vannak megrajzolva, hanem fontos társadalmi kérdéseket is feszegetnek.

Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor: Az utolsó fehér tűz

kepreg4.jpg
Na, ez máris nem képregény, hanem regény, de mivel a történet egy képregényben játszódik, amibe a “fenti világból” belekerül a főhős, illetve Ambrus Izsák rajzai is képregényes formában jelenítik meg a sztorit, így végső soron nevezhetjük annak. Főhősünket, Marcit kedvenc képregényének huszadrangú mellékszereplője, Gomori Brúnó rabolja el a képregény világába. A dologban a legsokkolóbb nem is a dimenziók közti utazás, hanem hogy Brúnó arra kéri Marcit, segítsen neki elpusztítani Bíbor Kapitányt. De mi van?! A lehető legszuperebb, legjobb fej főhőst egész Bíborverzumban?!

Az Őrszem és Káoszkreátor teli van eredeti ötletekkel, elképesztően kreatív, a szerző nagyon gyorsan épít fel egy varázslatos sci-fi világot, ami addiktív módon szippant be minket saját magába. Ezen a könyvön nagyon meglátszik, hogy az írója rendezőként és tévés vágóként dolgozik, a dramaturgia annyira dinamikus és pörgős, mintha egy szuperhősfilmet néznénk, és minden párbeszédnek jelentősége van. Az író az izgalmas, menekülős, szuperhősös sztoriba rengeteg társadalmi kérdést szőtt, de olyan módon, hogy azok a cselekmény szerves részét képezik, nem pedig erőltetett morális tanulságként dörgöli őket az arcunkba. A kalandok során megismerünk egy száműzetésben élő nőt, aki csak kicsit lógott ki a sorból, a közössége mégis vasvillával ugrott neki, egy tébolyult városvezetőt, aki palotát építtetett magának, a népét pedig hagyja éhesen az utcán aludni, és egy rendmániás, folytonos büntető-készenlétben lévő őrült szuperhőst.

Szerezd be itt!

Somogyi György: Helka – A Burok-völgy árnyai

kepreg6.jpg
Ezt a képregényt Nyulász Péter regénye alapján Somogyi György írta és Tebeli Szabolcs rajzolta le, ők korábban már dolgoztak együtt a Kittenberger Kálmán zoológus és afrika-kutató kalandjainak emléket állító képregényen. A steampunk hangulatú Kittenberger után elég nagy kanyar az az erdei varázsvilág, ami a Burok-völgy árnyaiban visszaköszön. A képregény minden lapja mesebeli hangulatot áraszt, de a Balaton közelsége és a magyar nevek miatt teljesen magunkénak, valóságosnak tudjuk érezni, nem véletlenül nevezik a Helka-sorozatot gyakran a magyar Gyűrűk Urának.

A történet maradt a régi: ahogy a tihanyi kastélyban közeledik Helka hercegkisasszony trónörökössé avatásának napja, úgy kezdenek megszaporodni a ködös rejtélyek a Balaton partja körül. Habár Helkát sokkal jobban foglalkoztatja a hercegnői létnél és a táncóráknál az, hogy szabadon lovagolhasson és kalandozhasson a természetben, amikor úgy tűnik, hogy a száműzetésben élő boszorkányok ármánykodása nemcsak rá, hanem a tihanyi hercegség népére is bajt hozhat, elindul segítséget kérni Kamorhoz, a varázslóhoz. Vele tart segítője, a lovagnak készülő Csiperke is. Ha másért nem is, a vagány lovag-hercegnő Helkáért érdemes elolvasni ezt a képregényt, iszonyú inspiráló karakter minden kislánynak és kisfiúnak!

Szerezd be itt!

Timo Parvela – Bjørn Sortland: Kepler62

kepreg5.jpg
A klímaváltozás nem utópia többé, a Kepler62-sorozat szereplői olyan világban élnek a jövőben, ahol az emberek már a kenyeret is ritkán engedhetik meg maguknak. A hírek semmi másról nem szólnak, mint a tudósok legújabb kutatásairól az élhető bolygók keresésében, illetve egy új, titokzatos játékról, a Kepler62-ről, amit állítólag senki nem tud végigjátszani. Arinak és kisöccsének, Joninak ez mégis sikerül, a nyereményük pedig az, hogy beválogatják őket egy újonnan felfedezett idegen bolygó első expeditorai közé, ők és még sok más gyerek egy titkos katonai kiképzőtáborba kerülnek. Azoknak a gyerekeknek, akik végigjátsszák a Kepler62-t, ha akarják, ha nem, fel kell fedezniük egy új bolygót.

Ez a sorozat amellett, hogy a kezdő olvasóknak kitűnő átmenet az egyszerűbb sztorikból a nagyobb hangvételű ifjúsági regények felé és általa a sci-fibe is belekóstolhatnak, komoly társadalmi kérdéseket is feszeget. A szöveg és a kép aránya szuperül van kiegyensúlyozva, a sztori maga szinte tőmondatokból áll, de ebben az egyszerűségben mégis képes mély társadalmi kérdéseket felvetni. A Kepler 62 bemutatja, hogy egy elnyomó, totalitárius államban felnőni gazdag és szegény gyerekeknek egyaránt szívás, és hogy ha az ország vezetőinek jelmondata a “Kormány a barátunk!”, akkor valószínűleg nem a barátunk.

Szerezd be itt!

Kálmán Áron: Csontváry

kepreg3.jpg
Csonvtáry Kosztka Tivadar egész életét magányos festőként élte le, gyógyszerészként tudott csak pénzt keresni. Életének tragédiája, hogy művészeti jelentőségét és zsenialitását csak halála után ismerték el, miután Gerlóczy Gedeon, a tehetős építész az utolsó pillanatban felvásárolta és gondozásába vette Csontváry képeit. Kálmán Áron képregénye ez előtt a megpróbáltatásokkal teli életút előtt tiszteleg. A képregény Csontváry saját önéletrajzi írásain alapszik, amit Kálmán Áron illusztrációi elevenítenek meg, amelyekben a klasszikus képregényes-rajzfilmes stílus keveredik finom ecsetvonásokkal és természetes pasztell színekkel.

A történet végét mindenki ismeri, a magányos festő egyedül halt meg, ám ebben a történetben nem a vége az érdekes, hanem az út, ahogyan eljutottunk oda. Csontváryt egész életében gúnyolták, műveit elemisták vázlataihoz hasonlították, de ő sosem adta fel. Ha valahol elutasításba ütközött, elköltözött máshová, és mindig megtalálta a módját annak, hogy szenvedélyének élhessen. Ma már tudjuk, hogy meg nem értettségét remete életmódja, önjelölt prófétaszerepe adta, és az, hogy műveit semmilyen meglévő irányzathoz nem lehetett egyértelműen besorolni. Csontváry életében rengeteget tanulhatunk kitartásról, lelkesedésről és arról, milyen gazdag, komplex történet rejtőzik egy olyan életút mögött, amit lehet, hogy más esetben könnyelműen lerendeznénk egy “meg nem értett zseni” titulussal.

Szerezd be itt!

Bámulatos robotexpedíció

kepreg2.jpg
Ennek a képregénynek, jobban mondva inkább felnőtteknek szóló képeskönyvnek szereplői öntudatos, intelligenciával rendelkező robotok: William, a félénk feltaláló és Meriweather, akit rettenthetetlen vándornak programoztak. Küldetésük, hogy felkutassák őseik nyomait, és felderítsék a történelmüket. Az expedíció során a két robot számos életveszélyes kalandban vesz részt: átsétálni egy lábvíz-magasságú folyón nem tűnik akkora akadálynak, mint lezuhanni egy kilométeres szakadékban, hőseinknek mégis előbbi okoz gondot, utóbbi helyzetben pedig egyszerűen csak megigazítják az eséskor elmozdult végtagjaikat. A túra során hamar kiderül, hogy a két robotnak egymással kibékíthetetlen személyiséget programoztak, amire William belső monológjait olvasva derül fény.

Az ember háta bizsereg, amikor belelapoz ebbe a könyvbe. A Bámulatos robotexpedíció minden lapját átjárja az utópisztikus, borzongató hangulat, amiben az ember nyomtalanul eltűnt, amire Jindřich Janíček kizárólag sárga, kék és zöld színekben pompázó illusztrációi is ráerősítenek - mintha az embert, életet jelképező piros teljesen kiveszett volna ebből a világból. A történet ugyanakkor teli van ironikus humorral, popkulturális utalásokkal és a két szereplő feszélyezett viszonyából fakadó helyzetkomikumokkal. Ez a furcsa egyveleg, a félelmetes sci-fi és a mókás sitcom keveredése teszi különösen szórakoztatóvá ezt a könyvet.

Szerezd be itt!

Eoin Colfer – Andrew Donkin: Illegál

kepreg1.jpg
Ennek a történetnek minden egyes szereplője fiktív, ám a cselekmény teljesen valóságos, emberek százezrei osztoznak a képregényben megismert sorson ezekben a pillanatokban is. Főhősünk, Ebo egy afrikai településen él, ahonnan Európába indul, hogy kövesse idősebb testvéreit, akik már korábban hátrahagyták szülővárosukat a teljes kilátástalanság, éhezés és munkanélküliség elől menekülve. A történet két síkon játszódik, a múltban és jelenben, egyszerre követhetjük végig, hogyan jut el Ebo a Szaharán át a tengerhez, majd a tengeren át Európáig. Az út egészen pokoli, Ebo és útitársai ki vannak szolgáltatva az időjárásnak és más embereknek, éheznek, szomjaznak, de abban reménykednek, hogy gazdagabb embertársaik segíteni fognak rajtuk. Sajnos csalódniuk kell, amikor kiderül, hogy a katonák egrecíroztatják őket, és a náluk tehetősebbek nem segítő kezet nyújtanak nekik, hanem illegális bevándorlóként bélyegzik meg és szúrós szemmel méregetik őket. Így Ebo megpróbáltatásai nem érnek véget még akkor sem, amikor úgy látszik, végre sínen van minden.

Az Illegál egy igazán szívbemarkoló, mélyreható történetet mesél el. A hírekből mindannyian tudjuk, hány ember menekül ezekben a pillanatokban is szülőhazájából valamilyen fejlettebb ország felé egy jobb élet reményében, de az agyunkhoz épp a rengeteg információ miatt már sokkal kevesebbszer jut el, hogy az ő történeteik nem csupán statisztikai adatok, hanem valódi emberi sorsok. Az ír-angol-olasz szerzőtrió mély együttérzéssel egy ilyen sorsra közelít rá ebben a felkavaró képregényben.

Szerezd be itt!